Böjte Csaba: Együtt tündérkertté tudjuk tenni a Kárpát-medencét

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2019. október 28.

A Mozgalom a Kárpátaljai Szülőföldért csoport (MKSZ) szervezésében szombaton megtartott Kárpátaljai szülőföldön maradás napja elnevezésű programhoz több százan csatlakoztak. A nem mindennapi rendezvény fő célja a figyelemfelkeltés volt a kárpátaljai lakosok életére, jövőjére, az itthon maradásra.

Böjte Csaba: Együtt tündérkertté tudjuk tenni a Kárpát-medencét

A rendezvényt nagyon sok határon innen, és túl működő szervezet, politikus támogatta, a fővédnökséget Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes vállalta.

A napot tizenegy kilométernyi zarándokalttal kezdték, gyülekező a nagybégányi turulos emlékműnél volt, onnan Böjte Csabával az élen vonult a tömeg Beregszászba, a római katolikus templom elé.

A program a főiskola épületében folytatódott, ahol elsőként Simon Dominika ötletgazda, főszervező köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, ma Kárpátalját ünnepeljük, és a rendezvénnyel is az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy jó és érdemes itt élni, hiszen megannyi, eddig még kihasználatlan lehetőség van.

– Isten számunkra teremtett egy helyet, ahová születünk,

ez a hely a szülőföldünk. Ezért úgy vélem, a Teremtőnek célja volt azzal, hogy mi ide kerültünk, s az innen elköltözötteknek a mai nappal is azt szeretnénk üzenni, hogy jöjjenek haza, mert együttes erővel Kárpátalját a fellegekbe emelhetjük – hangsúlyozta Simon Dominika, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták rendezvényüket.

Dr. Grezsa István miniszteri biztos is a kezdeményezés mögé állt. A politikus köszöntőjében kifejtette, a kárpátaljai magyar és civil szervezetek  azért dolgoznak, hogy az itt élők a szülőföldjükön boldoguljanak.

– A kezdeményezés egyszerűsége fogott meg. Úgy vélem, a fiatalok által szervezett  rendezvény túlmutat az önmaga jelentőségén. A zarándokúton megerősödött bennem az a gondolat, hogy én ugyan nem tudom megmondani, hogy az itt élők miért maradjanak meg szülőföldjükön, de meggyőződésem,  a szülőföldön maradás nem kizárólag a magyar kormányzati támogatásokon múlik hanem az a szívekben, csak belül dőlhet el.

Úgy vélem, hogy a kárpátaljai szülőföldön maradás egyfajta példamutatás lehet a világ magyarsága számára, bárhol is éljenek a földön – fogalmazott a politikus,

majd kitért a Magyarországról érkezett támogatásokra, főképpen az Egán Ede program sikerére. Hozzátette, Magyarország mindig a jobbját fogja nyújtani Ukrajna felé.

Mindenki nagy érdeklődéssel várta Böjte Csaba előadását. A pap nem okozott csalódást, érdekes történetekkel fűszerezve osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Elmondta, sok évvel ezelőtt az egyik befogadott gyermek ült az asztalnál, és csak nézte a finom húslevest. Megkérdezte, miért nem eszik? Mire a kislány: mert nem bíztatnak. Erre ő bíztatta, hogy milyen ízletes az étel, fog ez menni, erre a kislány mind meg is ette a levest.

–  Most azért jöttem ide, hogy bíztassam önöket, hogy szeressék és becsüljék Kárpátalját. Amikor megkaptam a magyar állampolgárságot, azt mondtam, ha rajtam múlna, én elmennék Ukrajnába is, és felvenném az ukrán állampolgárságot is, vagy a szlovákot, vagy a szerbet, mert meg vagyok győződve, hogy ez a térség összetartozik.

Együtt, tündérkertté tudjuk tenni a Kárpát-medencét – hangsúlyozta, majd hozzátette:

– Több mint hatezer gyermeket fogadtam be, és egy olyan sincs közöttük, akinek az apját vagy az anyját a románok ütötték volna agyon.  Az alkohol, különféle bűnök okozták a bajt.  Ami annak a bizonyítéka, hogy nem tartjuk be a tízparancsolatot. Ám ha elkezdenénk szeretni, bizalommal egymásra nézni, hiszem, hogy egy új világ születne körülöttünk – jegyezte meg Böjte Csaba.  Végül örömmel konstatálta, hogy meglátása szerint Kárpátalja, az itt lakók élni akarnak, és élnek is. Isten áldását kérte az itteniek bátorságára, a sok-sok kezdeményezésre.

Hírek

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 10. rész

    A trianoni döntést követően a vereckei emlékjelekre is szomorú sors várt. Mivel lakott területtől távol eső helyen állították fel, ezért pusztulásukat nehezen lehetett dokumentálni. A vereckei emlékművek Trianon utáni sorsával két kutató foglalkozott behatóan – Ravasz István hadtörténész és Kovács S...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 9. rész

    Még egy vidéki millenniumi emlékmű – Verecke. 1. rész A millenniumi emlékjelek sora nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a helyről, ahol a hagyomány szerint őseink Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon. A Keleti-Beszkidek hágója és a Latorca vize által vájt szoros minden magyar számár...

  • KJI-NPKI Nyári egyetemi felhívás 2020 – Meghosszabbított határidő

    Tisztelt Érdeklődők!   Bár hivatalosan lezárult a jelentkezés a KJI és az NPKI által szervezett ,,Kisebbségvédelem Európában” nyári egyetemre, a nagy érdeklődésre, valamint a nyári egyetem online jellegére tekintettel a szervezők arra a döntésre jutottak, hogy meghosszabbítják a...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 8. rész

    Hét vidéki millenniumi emlékmű – Brassó A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt: „a honalapitás ezre...

Események

Copyright © 2020 KMMI