Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Isten útjai kifürkészhetetlenek – szokták mondani. Különösen igaz ez egy olyan személyre, akinek korai tervei között nem szerepelt a lelkészi hivatás. Cserniga Gyula először festőművésznek tanult, majd rajztanárként dolgozott, végül mégis a teológia felé fordult, és ma már felszentelt lelkészként hi...
A legtöbb magyar embernek, ha a levenduláról van szó, elsőként Tihany jut eszébe, s megpróbál egyszer eljutni oda, hogy megcsodálja a gyönyörű lila, messzire illatozó levendulamezőt. Nos, ezentúl nem kell ilyen messzire menni. Idén már tömegek keresték fel a Perecsenyi járásban több hektáron elterül...
A Tiszaújlak határában 1989-ben – a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak–Tiszabecs révnél vívott első győztes csatájának emlékére – felállított turulmadaras emlékmű az elmúlt évtizedek során igazi zarándokhellyé vált. Minden év július derekán több százan zarándokolnak el id...
Hatalmas és igencsak sokszínű életművet vallhat magáénak a 85. évét taposó Zicherman Sándor, akinek festményeiből július 22-én nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán.
