Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Tíz kárpátaljai képzőművész 38 alkotását tekintheti meg a közönség azon a tárlaton, amely szeptember 9-én nyílt meg a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban. A második alkalommal megszervezett Ortutay Elemér Alkotóhét zárókiállítása vidékünk természeti és épített örökségét, a sza...
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
