Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Cipola Gizella világhírű opera-énekesnő Gáton született, s ott is nőtt fel. Iskolás évei után került közelebb a zenéhez, azon belül az operához. Munkácsi tanulmányai után Ungváron tanult Zádor Andrástól. Tanulmányait a Harkovi Konzervatóriumban folytatta. Már ekkor megnyílt előtte a színpad: pályafu...
Immár több mint egy évtizede minden év novemberének közepén Beregszászon, az Európa-Magyar Házban konferenciát tartanak a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak és az itthon maradt családtagok emlékére. Így történt ezúttal is. A szervezők – a Szolyvai Emlékpark ...
Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások...
A múlt héten nagy sikerrel mutatták be a „Megőrzött dallamok: a csendtől a hangzásig” című projekt új videóanyagait, amely a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum és a Kárpátaljai Állami Népi Együttes együttműködésében valósult meg. A népi hangszereken előadott zenéket bemutató fe...
