Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. november 28.
A III. Kárpátaljai Irodalmi Napok második állomásaként Marcsák Gergely Fekete-Tisza című verseskötetét mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 27-én. A bemutatót a főiskola filológusainak versszínházi előadása színesítette. A program a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság szervezésében és a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának társszervezésében valósult meg.
A beregszászi főiskola magyar szakos hallgatói versszínházukban az álmokat próbálták befogni kárpátaljai versek segítségével. Olyan jelentős kárpátaljai irodalmárok költeményei elevenedtek meg, mint Füzesi Magda, Penckófer János vagy Bakos Kiss Károly. A darabot Mónus Dóra, a Magyar Tanszéki Csoport tanársegéde rendezte.
A Fekete-Tisza bemutatóján a szerzővel, Marcsák Gergellyel Mádi Gabriella, az említett tanszéki csoport oktatója beszélgetett.
Marcsák Gergely 1990-ben született Kincseshomokon. 2010 óra publikál verseket, tanulmányokat és rövidprózákat. A Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának abszolvált doktorandusza. Első kötete, a Fekete-Tisza Gérecz Attila-díjat nyert.
A művész kifejtette, hogy milyen nehézségei vannak egy pályakezdő irodalmárnak, és hogy mire kell odafigyelnie, ha építő kritikát kap.
– Azt gondolom, hogy a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság egy olyan műhelykör, ahol igenis ki tud bontakozni egy fiatalnak a tehetsége – mondta Marcsák Gergely, majd hozzátette, hogy Magyarországon is sok lehetősége van egy szárnybontogatónak. Nagy segítség az indulásban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, aminek a költő maga is a hallgatója. Megosztotta a közönséggel azt is, hogy eleinte ihletből írt, ma már viszont tudatosan keresi a témákat. Azt is elárulta, hogy szeretne kárpátaljai történeteket és legendákat versbe önteni.
A kérdések után a költő felolvasta könyvéből a Dovbus, az Alkony a vitrinben, az Opsi, valamint a címadó verset, a Fekete-Tiszát.
A találkozót fórum zárta, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy miért Fekete-Tisza lett a kötet címe. Marcsák Gergely elmondta, hogy a címhez a borító is szorosan kapcsolódik: a fedőlapon a víz mellett fatörzset láthatunk, ami a címadó vers refrénjében hallható tutajra utal.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
2026. október 7-én tartotta meg legújabb rendezvényét Rákospalotán, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Eötvös utcai tagkönyvtárában a Mitracsek Presszó. A Lengyel János beregszászi születésű író-újságíró vezette kulturális programsorozat szeptemberben kezdte meg a hatodik évadát. Ezúttal messzi földről...
Október 6. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elbukása utáni, Európa-szerte döbbenetet keltő, hihetetlenül brutális Habsburg-megtorlás jelképe. Ezen a napon a honvédsereg tizenhárom főtisztjét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt...
Az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján, október 6-án a beregardói Perényi-kúria adott otthont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Alapszervezete megemlékezésének. A nemzeti gyásznapon az aradi tizenhárom, gróf Batthyány Lajos és a szabadságharcot követő megtorlás ...
