Írta: KMMI | Forrás: hirado.hu | 2021. június 09.
A Hagyományok Háza első alkalommal rendezi meg szombaton a Verbunk napját. A rendezvényen Kapuvártól Székelyudvarhelyig, Felvidéktől Sárközig több száz táncos egy időben táncolja a különböző tájegységek verbunkos táncait.
Az eseménnyel a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségére és formagazdagságára szeretnék felhívni a figyelmet.
A Hagyományok Háza tájékoztatása szerint a Kárpát-medence egyes tájegységeinek verbunkját öt helyszínen mutatják be, a rendezvényt öt tájegység táncosainak egyidejű produkciója teszi különlegessé. A Kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítik meg. A Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatják be, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a szlovákiai Komáromban adják elő, Székelyudvarhely az erdélyi anyagot bemutatva kapcsolódik a programhoz június 12-én – derül ki a közleményből.
A 18. századtól kezdve a katonák verbuválása táncos-zenés mulatság volt, hagyományosan ezeken az alkalmakon táncolták a verbunkot, amely később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott.
A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült – olvasható az összegzésben.
Mint hozzáteszik, Európában a nemzeti táncok a 18-19. század folyamán alakultak ki. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből ekkorra már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepet kaptak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív előadás a verbunkban élt tovább.
Az ország különböző vidékein eltérő formában alakultak a verbunk táncok, különböző változatai terjedtek el a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig.
A rendezvényről további információ ITT olvasható.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve megszervezte a VII. Tudományos Vitadélutánt. A Kutatás és tehetséggondozás a Rákóczi-főiskolán elnevezésű eseményt május 16-án tartották.
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - a húsvét és a karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Ung-völgyi sétára invitál bennünket Nagy Gyula írása, mely az Ung hetilap 1888. június 26-i számában jelent meg Csatangolás a vidéken címmel. A szerző röviden ír Ungvárról, majd Ókemence felé tereli az olvasót. Az itt újonnan épített gerebre (a fa úsztatására szolgáló építményre)...
Ma már pünkösdre is úgy gondolnak a keresztények, mint a Szentlélek első kiáradásának az alkalmára és ünnepére. Erről az Apostolok Cselekedetei második fejezetében olvashatunk a Szentírásban. Fontos, hogy ezt a felnövekvő nemzedék is megtanulja, ezért a Pro Cultura Subcarpathica úgy döntött, idén ne...
