A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékeztek

Írta: Kósa | Forrás: Kárpátinfo.net | 2020. július 25.

A Tiszaújlak határában 1989-ben – a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak–Tiszabecs révnél vívott első győztes csatájának emlékére – felállított turulmadaras emlékmű az elmúlt évtizedek során igazi zarándokhellyé vált. Minden év július derekán több százan zarándokolnak el ide, hogy felelevenítsék a kurucok első győztes csatáját, megidézzék a dicső elődök szellemét, továbbá, hogy elemezzék a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és kijelöljék a jövő legfontosabb feladatait. A koronavírus helyzet miatt idén nem lehetett tömegrendezvényt szervezni, így a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek irányítói, aktivistái, illetve Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek vezetői, munkatársai több helyszínen is néma főhajtással és koszorúzással emlékeztek II. Rákóczi Ferencre, illetve az általa vezetett 1703-1711-es szabadságharcra. 

A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékeztek

Tiszaújlakon Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára idézte fel a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékét, majd Tarpai Viktória színművész Babits Mihály Áldás a magyarra című versét tolmácsolta, Pirigyi Gergely pedig kuruc kori dallamokat szólaltatott meg tárogatóján. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett tiszaújlaki megemlékezésen részt vett Buhajla József ungvári, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Barta József alelnök, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Szervezetének vezetője, Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke, Csernicskó István megbízott rektor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségét Zubánics László és Dánics Éva képviselte. A résztvevők a turulmadaras emlékmű mellett az egykori sóház falán lévő Esze Tamás-elméktáblát is megkoszorúzták.

A koszorúzást követően Brenzovics László a TV21-nek nyilatkozva elmondta, hogy a nemzeti összetartozás évében, ebben a különleges helyzetben különösen fontos felhívni a figyelmet, hogy a magyarságnak korábban is voltak nehéz időszakai, hisz Rákóczi is egy elég reménytelen küzdelmet folytatott, s lám, több mint 300 évvel a Rákóczi-szabadságharcot követően, 100 évvel Trianon után is él a magyar nemzet. A KMKSZ elnöke annak a reményének adott hangot, hogy jövőre visszaállhat a rend, és ismét ez a program lehet a kárpátaljai magyarság legnagyobb rendezvénye.

Zártkörű koszorúzással emlékeztek a Rákóczi-szabadságharcra, illetve a nagyságos fejedelemre Beregszászon is.

Az elmúlt évben a Budapest parkban felállított Rákóczi lovasszobornál a KMKSZ-szel együtt koszorúzott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete, valamint a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány.

II. Rákóczi Ferenc olyan kiemelkedő alakja a magyar történelemnek, aki személyes példamutatásával és tetteivel is a szabadság eszméjét hirdette, nyilatkozta a koszorúzást követően Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki örömét fejezte ki, hogy tavaly Beregszászba is megérkezett Rákóczi, hogy itt is hirdesse a nemzeti összetartozást, azt, hogy a szabadságért mindenkor ki kell állnunk.

Ungváron, a vár udvarában Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Palkó Katalin alelnök, Kulin Judit, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, Kulin Zoltán, a városi tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Bege Krisztina ungvári konzul és Csizmadia Alexandra, Magyarország beregszászi külképviseletének szakdiplomatája, Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka gróf Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina mellszobránál helyezte el a megemlékezés koszorúit.

A koszorúzást követően Balogh Lívia hangsúlyozta, amellett, hogy Bercsényi Miklós Ung vármegye örökös főispánja, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc főgenerálisa, kiváló hadászati szakember volt, az ő és felesége, Csáky Krisztina ideje alatt virágozott fel a vár, a grófnő volt az, aki a várat gyönyörű kastéllyá alakította át.

Amikor a magyar történelem kiemelkedő személyiségeire emlékezünk, el kell gondolkodnunk azon is, hogy mi, akik jelenleg ezeken a területeken élünk, mindent megtettünk, megteszünk-e azért, hogy méltóan képviseljük azt az eszmét, amelyért harcba szálltak, fogalmazott Bátori József. A magyar nép mindig szabadságszerető volt, de ezzel egyidejűleg tisztelte más nemzetek jogait is.

A munkácsi várban a Matl Péter alkotta Zrínyi Ilona és az ifjú Rákóczi Ferenc szobránál emlékeztek szűk körben.

Az eseményen jelen volt Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Erdei Péter beregszászi konzul, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, valamint Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke. A koszorúzás után a TV21 Ungvárnak nyilatkozva Gulácsy Géza hangsúlyozta, hogy nemzeti nagyjaink, így a nagyságos fejedelem tettei és eszméi olyan üzenetet hordoznak, melyek évszázadokon is átnyúlnak és ma is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy eligazodni tudjunk az életben. S mi az, amit ránk hagytak? Elsősorban, hogy a nehézségeken felülemelkedő bátorságra, a haza és a nemzet iránti töretlen hűségre, és mindenek felett az Úristenbe vetett maradéktalan bizalomra van szükség, s akkor reménnyel indulhatunk a jövőbe. 

A Huszti járási Égermezőn (Vilsani) a Bovcár (Bócár)-kútnál is emlékezett a KMKSZ.

Itt Molnár László felidézte a forráshoz fűződő legendát, miszerint a Lengyelországba tartó Rákóczit az itt élő ruszinok elbújtatták az őt üldöző császári csapatok elől. A fejedelem hálából – mivel látta, hogy az itteniek messziről hordják a vizet – egy kút ásásához fogott hozzá a helyiekkel együtt. Az egyik lapos kőre felvéste: Itt járt Rákóczi Ferenc, ő rakta a kút falát. A települést pedig azóta Bovcárnak nevezik, ami azt jelenti: itt járt a cár, a fejedelem. 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának évében kockakövekből emlékfalat építettek a forrás fölé. A fal közepén vörös márványtáblába vésett arany betűk hirdetik: „Itt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1711. február hónap 18-án – 1896”. A forrást és annak környékét 2019-ben sikerült felújítani, s a KMKSZ most itt is elhelyezte a megemlékezés koszorúit Pirigyi Gergely tárogatójátékával kísérve.

Hírek

  • Egy lokálpatrióta feljegyzései – A beregszászi korzó. Lázadó ifjúság

    Mitől is olyannyira más a hangulata ennek a Vérke-parti kisvárosnak? Továbbra is próbáljuk ezt a titkot megfejteni, amely, mint jeleztük, sok-sok összetevőből áll. Írtunk már arról, hogy a múlt század elején a Vérkén esténként színes lampionokkal felszerelt csónakok, szandolinok ringatóztak a vízen,...

  • Egyesületbe tömörültek a ternopili magyarok

    Új szervezettel gazdagodott az ukrajnai magyarság. Megalakult a II. Rákóczi Ferenc Ternopili Magyarok Egyesülete.

  • Hősök voltak… – rendhagyó megemlékezés Szolyván

    Rendhagyó megemlékezést tartottak szombaton a Szolyvai Emlékparkban. Tekintettel a járványhelyzetre ebben az évben az emlékparkbizottság rövid felszólalásokkal és a történelmi egyházak képviselőinek közös imamondásával emlékezett meg a kárpátaljai magyarok és németek 1944 őszén bekövetkezett tragédi...

  • Emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás – GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma

    A Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke által szervezett konferenciát a beregszászi Európa–Magyar Házban tartották szűk körben, ...

Események

Copyright © 2020 KMMI