Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. december 18.
Az Ungvári járásban, Ungvártól 16 kilométerre fekszik Palágykomoróc települése, melynek első írásos említése 1325-ben történik.
A magyar ajkú falu egyházi élete hamar kiépülhetett, hiszen már az 1334-es pápai tizedjegyzék is említést tesz róla. Ekkor már állhatott a község központjában a homokdomb tetején az a román stílusú római katolikus tulajdonú épület, melyet a Palágyi család kegyúri templomaként emeltek.
A templom kriptájában helyezték örök nyugalomba 1575-ben Szalay Ferencet, Bereg vármegye főispánját, valamint 1845-ben ide temették gróf Buttler Jánost – akinek neve Mikszáth Különös házasság című művéből ismert. Mindketten fő patrónusai voltak a helyi református gyülekezetnek.
A 300 férőhelyes istenháza ugyanis a reformáció idején az új hitre tértek kezébe került, akik a fali képeket lemeszelték. A XVII. és XVIII. században többször is átépítették a templomot, 1895-ben pedig nagyobb felújítást végezte rajta, s ekkor nyerte el mai formáját.
A jelenlegi templom legősibb elemei – a torony, a hajó és a karzat – az épület nyugati felében találhatók. A hajó déli falában jól kivehető a csúcsíves, jelenleg befalazott déli kapu.
A templom falai téglából épültek, átlagos vastagságuk 0,8 méter, a 80–85 centiméter mély alapozása törtkőből készült. A belső tér hossza 16 m, szélessége 6 m, mind a hajó, mind a szentély területén. Nyugati homlokzata előtt egy 3х3,5 méteres alapterületű előcsarnok áll. A templomot a XV. században egy háromszög záródású szentéllyel bővítették. A gótikus boltozat 1650-ben készült el. Kívülről a templom falait különböző szerkezetű támpillérek erősítik.
Tornyának négy oldalán román kori ikerablakok vannak. A fazsindelyes toronysisak galériás, csúcsos, négy fiatoronnyal. Ez nagyon hasonlít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csarodai református templomra, valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építhették. Két harang lakik benne, a kisebbik 1651-ből, a nagyobbik 1924-ből való.
A templomban 2006-ban a Teleki László Alapítvány végzett jelentős munkálatokat, melynek során felújították a tornyot, a teljes külső falfelületet, valamint zsindelyezték a tetőt és villamosították harangszerkezetet.
Ekkor kezdték meg a templombelső XIV. századi freskóinak feltárását. A déli hajófalon restaurált kép Krisztust ábrázolja a pokol tornácán, kezében keresztes zászlót tart, másik kezét egy szakállas férfi és egy koronás nő felé nyújtja. A karzat mellvédjén a Szent László legenda látható, melyet a szokásostól eltérően jobbról balra festettek meg. A jelenetek felső részét a középkori karzat elé fából épített újabb karzat eltakarja. Felismerhető Szent László páncélos ruházata, a kun alakja és az őt bárddal megsebesítő lány is. Az északi hajófalon feltárt falfelületen egy szárnyas angyal és egy nimbusszal övezett fej töredéke vált láthatóvá.
Száz éve, 1924 tavaszán alapították meg a Johannita Rend Magyar Tagozatát. Az egyetlen protestáns lovagrendnek világszerte több mint 4100 – köztük több mint 100 magyar – lovagja van, ám munkatársaikkal és önkénteseikkel együtt több tízezren nyújtanak segítséget az időseknek, a betegeknek, a rászorul...
Megújítja tevékenységét a Munkácsi Magyar Egylet, amely ismét tartalmas programokkal érdekes találkozásokkal, igényes kikapcsolódási lehetőségekkel szeretné megörvendeztetni a várost, valamint a közelebbi és távolabbi települések magyarjait, jelentették be a Munkácsy Mihály Magyar Házban megtartott ...
Ascensio Domini – az V. század óta, húsvét utáni hetedik vasárnapon ünnepli az egyház Urunk mennybemenetelének napját, melyet az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelt. Ez a nap csütörtökre esik. Húsvét 7. vasárnapjával, illetve a rá következő héttel befeje...
106 évvel ezelőtt hunyt el Hollósy Simon festőművész, a kárpátaljai és a magyar festészet meghatározó alakja. Örmény családban látta meg a napvilágot Máramarosszigeten 1857. február 2-án. Mesterségét Budapesten és Münchenben tanulta. Mestere volt Réti István és Thorma János. 1896-ban létrehozta a...
