A budapesti Új Nemzeti Kamara Színház vendégszereplésével Rákóczi – a bujdosó fejdelem című
darabot láthatta a kárpátaljai közönség október 20-án a Beregszászi Művelődési Házban. Az előadást a
Rákóczi-emlékév alkalmából mutatták be.
Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. október 21.
A budapesti Új Nemzeti Kamara Színház vendégszereplésével Rákóczi – a bujdosó fejdelem című
darabot láthatta a kárpátaljai közönség október 20-án a Beregszászi Művelődési Házban. Az előadást a
Rákóczi-emlékév alkalmából mutatták be.
A rendezvényt Pelsőczy László, a budapesti Új Nemzeti Kamara Színház tagja nyitotta meg köszöntve
az előadás iránt érdeklődőket, majd nagy vonalakban ismertette a prezentálásra kerülő darabot.
Fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc az elbukott szabadságharc után távol szeretett hazájától, Rodostóba
kényszerült. A száműzetésben nem magában élt a messzi Törökországban: követte hű kamarása,
Mikes Kelemen, akit Pelsőczy László, a társulat örökös tagja elevenített meg a színpadon.
Történetüket és törökországi életüket Mikes leveleiből ismerhettük meg, amit az íródeák képzeletbeli
nagynénjének írt. A darab az idős Mikes visszaemlékezésein át ismerteti meg azt az utat, amit Rákóczi
és kamarása jártak be.
Az eseményt a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztálya szervezte. Az előadást
Pelsőczy László rendezte és Fazekas Lajos szerkesztette.
A Kárpátok szerelmese címmel egy olyan festőművész kiállításának a megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban, aki már a múlt század hatvanas éveiben kísérletet tett az akkoriban a hivatalos ideológia szintjére emelt szocialista-realista képzőművészet megújítására, s ezzel együtt ú...
Sok olvasó számára ismerős látvány a könyvespolcon vagy az éjjeliszekrényen tornyosuló „majd egyszer elolvasom” halom. Az olvasatlan könyvek gyűjteménye gyakran bűntudatot kelt, mégis nehéz ellenállni az újabb kötetek megvásárlásának.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, egyben Magyarország patrónájának ünnepe. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Kevesen tudják, hogy az első magyarországi kisdedóvót 1828-ban Budán nyitották meg. Köszönhető ez elsősorban annak a Brunszvik Teréznek, aki a gyermeknevelés elkötelezett híveként vonult be nemzetünk történelmébe. Róla, életéről, küzdelmeiről, családi és egyéni tragédiáiról szól az Angyalkert&n...