A budapesti Új Nemzeti Kamara Színház vendégszereplésével Rákóczi – a bujdosó fejdelem című
darabot láthatta a kárpátaljai közönség október 20-án a Beregszászi Művelődési Házban. Az előadást a
Rákóczi-emlékév alkalmából mutatták be.
Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2019. október 21.
A budapesti Új Nemzeti Kamara Színház vendégszereplésével Rákóczi – a bujdosó fejdelem című
darabot láthatta a kárpátaljai közönség október 20-án a Beregszászi Művelődési Házban. Az előadást a
Rákóczi-emlékév alkalmából mutatták be.
A rendezvényt Pelsőczy László, a budapesti Új Nemzeti Kamara Színház tagja nyitotta meg köszöntve
az előadás iránt érdeklődőket, majd nagy vonalakban ismertette a prezentálásra kerülő darabot.
Fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc az elbukott szabadságharc után távol szeretett hazájától, Rodostóba
kényszerült. A száműzetésben nem magában élt a messzi Törökországban: követte hű kamarása,
Mikes Kelemen, akit Pelsőczy László, a társulat örökös tagja elevenített meg a színpadon.
Történetüket és törökországi életüket Mikes leveleiből ismerhettük meg, amit az íródeák képzeletbeli
nagynénjének írt. A darab az idős Mikes visszaemlékezésein át ismerteti meg azt az utat, amit Rákóczi
és kamarása jártak be.
Az eseményt a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztálya szervezte. Az előadást
Pelsőczy László rendezte és Fazekas Lajos szerkesztette.
Emberek és szobrok címmel nyílt meg Valerij Furcev ungvári fotográfus kiállítása az Ungvári Magyar Ház Galériájában. A tárlat tizenöt év utazásainak emlékeiből válogat, középpontjában pedig az ember, a városi tér és a szobrok különleges kapcsolata áll. Furcev fényképezőgépével azokat a pillanatokat ...
Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky K...
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...