Írta: KMMI | Forrás: mti.hu | 2021. január 23.
Az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikájának egyik sikere a határon innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítésére létrehozott Magyarság Háza, az intézmény szerteágazó tevékenysége – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az intézményben tartott sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád János szimbolikusnak nevezte, hogy éppen a magyar kultúra napján emlékeznek meg annak az intézménynek a tízéves alapításáról, amely az elmúlt évtized során kiemelkedő szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolása, épített és szellemi örökségének megőrzése, a magyar identitás erősítése terén.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek első éveiben hozták meg a nemzetpolitikát érintő szimbolikus jelentőségű jogszabályokat, valamint az alaptörvényt.
Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túl élő magyarok számára megadott szavazati jog következményeként ma „a magyar Országgyűlés igazából egy nemzetgyűlésnek” tekinthető.
Azt hangoztatta, ennek a nemzetpolitikának köszönhetően a Kárpát-medence minden magyar hazája, mindenkit szeretettel látnak Magyarországon, mindenki bízhat Magyarországban és a magyar kormányban, éljen akár Szabadkán, Kassán, Kolozsváron, Eszéken vagy a diaszpórában.
Elmondta, a Magyarság Háza 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre, az államtitkárság háttérintézményeként működő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik.
Céljai közé tartozik a magyar kultúra megőrzése, építése, valamint az államtitkárság és a nemzetpolitikai intézményrendszer működésének segítése.
Az intézmény kétezernél több amatőr és profi művésznek, előadónak biztosított lehetőséget a bemutatkozásra, ezernél több előadást szerveztek meg és negyedmillióan vettek részt a programjain, a Határtalanul program keretében pedig tízezer diáknak szervezett kulturális, néprajzi, történelmi tanórákat – sorolta.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a nemzetpolitikai intézményrendszer a járványhelyzetben is működött, ám a programok jó részét online tudták megtartani.
Hozzátette, a Magyarság Háza aktívan részt vesz az idei „nemzeti újrakezdés éve” programjaiban is.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója azt közölte, hogy a járványhelyzet ellenére az intézmény gyakorlatilag leállás nélkül folytatja munkáját, sőt újabb szereplőket vont be tevékenységébe. A külhoni előadók és művészek produkcióit filmen rögzítették, az alkotásokat közösségi oldalaikon tették hozzáférhetővé.
Tevékenységüket ismertetve elmondta, tavaly tavasz óta háromszáznál több kisfilmet készítettek külhoni partnereik közreműködésével; ezek között voltak mesék, útikalauzok, zenei, irodalmi, képzőművészeti, hagyományőrző előadások; minden nap új produkcióval tudtak jelentkezni.
Kínálatukban szerepel most is film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra és útikalauz – sorolta az intézményvezető.
Alkotásaik népszerűek, tízmilliónál többen voltak részesei háromnegyed év alatt a Magyarság Háza programjainak – tette hozzá.
Bejelentette, hogy az intézmény évfordulója alkalmából a teljes külhoni magyarságot megmozgató programsorozatot indítanak;
naponta jelentkeznek majd új produkciókkal, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő művészek munkásságába engednek betekintést.
Közölte azt is, hogy az év második felében tervezik megjelentetni a Magyarság Háza nagy képes könyvét, dvd-sorozatot adnak ki legjobb filmjeikből, világkörüli útra indítják az intézmény tíz évéről készített kiállítást, valamint átadják az idén alapított Magyarság Háza-díjat is, továbbá – terveik szerint – szeptember végén vagy október elején négynapos fesztivállal indítják az őszi szezont.
Milyen volt Ungvár pontosan 101 évvel ezelőtt, 1925 elején? Hogyan éltek akkoriban az ungváriak, milyen problémáik voltak, és milyen kérdéseket vitattak meg a helyi sajtóban? Az Elvesztett Ungvár egy kis időutazást indított, amely minden hónapban bemutatja, hogyan változott az élet a városban 101 év...
Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.
Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...
Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...
