Asztalos Éva

Lakhelye: Ungvár

(építész, festőművész)

1940-ben született Ungváron, jelenleg is itt él. 1949-1955 között az ungvári művészeti iskolában Bakonyi Zoltán elismert képzőművész tanítványa. Vezetésével gyakran keresték fel a Kárpátaljai hegyeket, ahol megtanulták tőle a természet szépségeit felfedezni, megszeretni és ábrázolni. 1963-ban a Kijevi Állami Műegyetemen építész diplomát szerzett.

Asztalos Éva

Az egyetem elvégzése után az Ungváron székelő kárpátaljai tervező intézetben építészként helyezkedett el.

1966 - 1988 között a Kiev-Proekt Intézet munkatársaként bekapcsolódik a Kijev területi fejlesztési és rendezési tervező intézet tevékenységébe. 1974 –ben a Kijevi Tudományos Kutató Intézetben befejezte az aspirantúrát, kutatási területe: a városok fejlesztési problémái.

1988-ban Ungvárra visszatért, folytatja szakmáját: részt vesz a Kárpátaljai települések, köztük városok illetve falvak fejlesztési és távlati stratégiai rendezési tervek, a turisztikai központok fejlesztési koncepciójának kidolgozásában.

A Kárpátaljai Urbanisztikai Társaság (1999), A Kárpátok Színei művészeti egyesület (2009) vezetője és aktív tagja az Ukrán Nemzeti Műépítészek Társaságnak (1966), a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének (2011).

1991-2005 között részt vett a Szombathelyen megrendezett Urbanisztikai nyári egyetem szakmai előadásain.

Szakmai foglalkozása mellett, kihasználva minden szabad idejét és lehetőséget szeret festeni. Gyakran felkeresi és ecsetvégre kapja a Kárpátaljai hegyeket, az Ungvári vagy Kijevi városrészeket, a Balatont vagy a Krími tengerpartot.

Pidgorna Mária művészettörténész szerint Asztalos Éva képein sok a nap, a napsugár. A színek a festményein kölcsönös összefüggésben vannak. A palettája széles és vonzó. Olyan élénk színeket használ, hogy a fák a virágok mintha megelevenednének a vásznon, mintha éppen a nyári eső mosta le volna őket, mintha a varázsló vezette volna pálcikáját. Asztalos Éva szereti hazáját, szűkebb pátriáját, a csodálatos Kárpátalját, ami környezetéből megihleti, lerajzolja.

A Kijevi Uszpenszkij székesegyházat, a festői Jálta tájait, a tavaszi Felső Remetét, a hegyeket, fenyves falu vagy gyertyánligetet, a függőhidat Nevickén egyedi szemszögből ábrázolja, sajátos, gyengéd nőiesen tartózkodó kézvonással. Templomai nemcsak le vannak rajzolva - fel vannak építve.

Asztalos Éva képein újra felfedezi és művészi erővel örökíti meg a természet szépségeit, az évszakok változásait.

A művésznőnek sikerül megtalálni a ragyogó napos színeket, kimutatni Ungvár lelkét - a régmúlt és a jelen közti harmóniát, melyek sajátos gondolatokat válthatnak ki a szemlélődőben.

Az ő akvarelljei könnyedek és átlátszóak, illetve gyengéden, precízen ábrázolják Kárpátalja, Krím, Kijev, Ungvár és más városok és tájak természeti szépségeit.

Úgy mondják, hogy az élet tartalma nem évekkel mérik, hanem az ember jó cselekedeteivel. Ebből a szempontból igyekszik az emberek hasznára válni. A művészetben törekszik betartani azt az elvet, hogy festeni úgy kell, hogy mindenki megnézze: Élni jó, és értékelni kell minden percet a világon.

Fontosabb kiállítások:

Asztalos Éva rendszeresen vesz részt a városi és területi kiállításokon, személyes kiállításokat rendezett Ungváron (2000, 2010) és Szombathelyen (2005).
Akvarelljeinek nagy része privát gyűjteményekben van Ungváron, Kijevben, Moszkvában, Magyarországon, Németországban, Nagybritániában, az Egyesült Államokban és más országokban.

Fontosabb alkotó-munkái:

Kijev város fejlesztési és rendezési tervei.
Az ungvári Amfiteátrum terve –Társszerző: Bagrij N. - 1964, 1989, 2003.
A péterfalvai művelődési ház pályázati terve - 1976
A Szolyvai Emlékpark terve – társszerző: Bagrij N.-1990
Az ungvári vasúti állomás rendezési terve, 2003-2004
Az Ung-menti üdülési övezetek rendezési terve a nevickei vár környékén - 2004.
Fejlesztési és rendezési turisztikai és üdülési épület-együttesek terve: a Szinevir természeti nemzeti park, Királymező környéke, a szolyvai járási Polenai gyógyüdülő, stb.

Részt vett a Kanada –Ukrajna közreműködési tervben Regionális stratégiai fejlesztés Kárpátalja területén 2005-2010.

Események

Copyright © 2019 KMMI