Péterfalva - Nagyszőlősi járás

Péterfalva a Nagyszőlősi járás nem éppen kicsi települése. Több irányból megközelíthető. A környező falvakban a magas lélekszám a mérvadó, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy Péterfalva 2500 lakossal büszkélkedhet. Népszaporulat terén Kárpátalja élenjárója. Az ukrán állam bőven segélyezi a nagycsaládosokat, s ez kiváló katalizátornak bizonyult. Az óvoda ugyan jelenleg még felújításra vár, iskola azonban van: kettő is.

Péterfalva

A Kölcsey Ferenc Középiskola, mely alapképzést is folytat, tovább Tivadarban a 14 esztendős Péterfalvai Református Líceum vállalja a gyerekek nevelését mély Isten félelemben. Református, görög- és római katolikus ill. pravoszláv felekezetek élnek egymás mellett békésen, de egyre népszerűbbé válik a Jehova tanúi szekta. Épületük, imatermük a görög katolikus templom szomszédságában van.

Péterfalva Tiszabökényhez hasonlóan a Tisza közelében található, korábban Tiszapéterfalva volt a hivatalos megnevezése is. A Péterfalvai Polgármesteri Hivatal által létrehozott kommunális vállalat, a Tisza kavics gondoskodik a környék építőanyaggal való ellátásáról: a homokról és a betonöntéshez szükséges úgynevezett porondról. Ez némi bevételt is hoz a konyhára; idegeneknek, cégeknek többe kerül, mint a magánszemélyeknek. A Tisza horgászási és egyéb szabadidős tevékenységet kínál, bár nem veszélytelen. Minden évben baleset színhelye e viharos múltú folyó. A Sportkomplexum működik: futballrajongók kedvelt helyszíne, ahogy a dekoratív Csárda is. A Csárda magánkézben éli világát, hétvégenként sztárok szórakoztatják itt a közönséget.

A felszín alatt mélyen gyökeredző probléma a munkanélküliség, melyet a fiatalok dorbézolása sem tud feledtetni, sőt! Emlékeztet a tehetetlenségre, melyért a felelősség a politikailag bizonytalan államot terheli. A bizonytalanság az élet minden területén jelentkezik: a pályaválasztásnál, a családalapításnál és az időskori örök gondoknál – a mindig kevés nyugdíj. A kanyargó főúton (Rákóczi Ferenc útja) haladva látható, érezhető az útburkolat siralmas állapota, nehéz eldönteni, mi veszélyesebb: a döccenőkbe kerülés vagy az azokból való kikerülés. Az önkormányzat vékony lécen ingadozik; felelősséggel tartozik 5 települése 5000 lakosáért. Számtalan probléma adott a méretekből és az örökségből kifolyólag, a különböző objektumok – kultúrház, Péterfalvai Képtár- karbantartása nem megoldott. Az intézményvezetők pályázatok útján értek el némi haladást, pl. augusztusra befejeződik a Képtár belső felújítása is.

Hírek

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 10. rész

    A trianoni döntést követően a vereckei emlékjelekre is szomorú sors várt. Mivel lakott területtől távol eső helyen állították fel, ezért pusztulásukat nehezen lehetett dokumentálni. A vereckei emlékművek Trianon utáni sorsával két kutató foglalkozott behatóan – Ravasz István hadtörténész és Kovács S...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 9. rész

    Még egy vidéki millenniumi emlékmű – Verecke. 1. rész A millenniumi emlékjelek sora nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a helyről, ahol a hagyomány szerint őseink Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon. A Keleti-Beszkidek hágója és a Latorca vize által vájt szoros minden magyar számár...

  • KJI-NPKI Nyári egyetemi felhívás 2020 – Meghosszabbított határidő

    Tisztelt Érdeklődők!   Bár hivatalosan lezárult a jelentkezés a KJI és az NPKI által szervezett ,,Kisebbségvédelem Európában” nyári egyetemre, a nagy érdeklődésre, valamint a nyári egyetem online jellegére tekintettel a szervezők arra a döntésre jutottak, hogy meghosszabbítják a...

  • Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 8. rész

    Hét vidéki millenniumi emlékmű – Brassó A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt: „a honalapitás ezre...

Copyright © 2020 KMMI