-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 5. (331.) szám. 2022. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
Ez lesz 2022 márciusában
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 4. (330.) szám. 2022. március 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
Ez volt 2022 februárjában
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 3. (329.) szám. 2022. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA (TÉLUTÓ, JÉGBONTÓ HAVA)
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm = „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Népi kalendárium
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Nagyon fontos dolog a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a viasz alatt lévő bél az ő ártatlan, szent lelke, a tűz pedig a világosság, az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották, a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat.
Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. – Balázs napja
Balázs napja az egészség- és termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja.
Szent Balázs püspök és vértanú eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében — „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől” — megáldja őket.
Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolás gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.
Február 5. – Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Február 6. – Dorottya napja
Időjárásjósló-nap: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog”.
Február 10. – Skolasztika napja
Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
Február 14. – Bálint napja
Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik.
Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont szerencsétlen napnak számít.
Február 16. – Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19. – Zsuzsanna napja
A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
Február 22. – Üszögös Szent Péter napja
Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is. A félreértés alapja az üszögös szó. Az ü székössége változott üszögössé. A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő „Pétörnek ü székössége” = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter. A Winkler-kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.
Február 24. – Mátyás napja
Február 24-én van Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
Jeles napok februárban
Február 1. – a Tisza élővilágának emléknapja.Február 2. – a szerzetesek világnapja, a vizes élőhelyek napja.Február 3. – a rejtvényfejtők napja.Február 4. – rákellenes világnap.Február 11. – a betegek világnapja.Február 13. – a házasság világnapja.Február 20. – a társadalmi igazságosság világnapja.Február 21. – az anyanyelv nemzetközi napja.Február 25. – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.Február 27. – az idegenvezetők napja. -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 2. (328.) szám. 2022. február 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
Ez volt 2022 januárjában
ELISMERÉSEK
* A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar kultúra napja (január 22.) alkalmából minden évben odaítéli a Magyar Kultúra Lovagja címet. 2022-ben a MÉKK felterjesztésére Hajduk Márta dokumentumfilm-rendező kapta az elismerést, aki több dokumentumfilmben foglalkozott a kárpátaljai magyarság sorskérdéseivel.
* Az Anyanyelvápolók Szövetsége a MÉKK felterjesztésére oklevéllel ismerte el számos kárpátaljai közéleti személyiségnek a magyar kultúra fejlesztésében végzett áldozatos munkáját. A Juhász Judit elnök által aláírt okleveleket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója és Moritz László (Stockholm–Budapest) újságíró nyújtotta át:
– Ferenczi Attila színművésznek, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata tagjának;
– dr. Kopriva Attila képzőművésznek, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnökének;
– Marosi István egyháztörténésznek, görögkatolikus áldozópapnak, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatójának;
– Nagyné Szakadáti Ritának, a Tiszapéterfalvai Képtár és a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatójának;
– dr. Tarpai Józsefnek, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatójának, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesület (KMNE) elnökének;
– dr. Dupka György történésznek, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatójának, a MÉKK elnökének, az Együtt irodalmi folyóirat felelős kiadójának;
– Füzesi Magda József Attila-díjas költőnek, MMA-tagnak, az Együtt tanácsadó testülete tagjának;
– dr. Berta Eleonóra nyelvésznek, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Filológiai Tanszéke docensének;
* A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elismerő díszoklevelét kapta:
– Borgátó Szilvia pedagógus, a Tiszabökényi Gimnázium igazgatója;
– Bohut Andrea pedagógus, a Péterfalvai Református Líceum igazgatója;
– Tóth Márta, a nagyszőlősi Révész Imre Galéria vezetője;
– Takács Zsuzsanna pedagógus, a viski Fodó Sándor Közösségi Ház igazgatója;
– Dupka Zsolt könyvborító-tervező, a Kárpátaljai Magyar Könyvek és a KMMI-füzetek tipográfusa;
– Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója;
– Hunyadi Attila református lelkész, a Máramaros-Ugocsai Egyházmegye esperese,
– Bunda Fehér Rita, a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány elnöke és Bunda Szabolcs operatőr;
– Krucsanyica István, a Munkácsi Vármúzeum A totalitárius kommunista elnyomó rendszer kárpátaljai tevékenységét dokumentáló anyagok című GULÁG-GUPVI állandó kiállítás tárlatvezetője.
* Együtt Nívódíjban részesült Bartha Gusztáv író, Kopriva Nikolett költő, grafikus, a KVIT tagja. Laudációt mondott Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, MMA-tag, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke és Nagy Tamás költő, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagja, a folyóirat aktív szerzője.
* A Magyar Írószövetség és Érd Megyei Jogú város közös Bella István-díját adta át Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Érd MJV képviselője Lőrincz P. Gabriella költőnek.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 1. (327.) szám. 2022. január 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2022
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXV. (XXII.) évfolyam, 24. (326.) szám. 2021. december 31.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2021
Ez volt 2021 decemberében
Elismerések
* A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Társulata a Kárpátaljai Megyei Tanács elismerő oklevelében részesült.
* Magyarság Háza-díjjal tüntették ki Ivaskovics József zeneszerzőt, verséneklőt.
* A Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) oklevelét érdemelte ki kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért a 35. életévüket betöltött tagok közül:
– a humán- és társadalomtudományok területen Bárány Erzsébet és Barta Eleonóra;
– a természettudományok területen Csoma Zoltán;
– az élettudományok területen Csobej István.
A KMAT ösztönző oklevelét vehette át a kutatómunkában elért eredményekért a 35 éven aluli fiatal kutatók közül:
– a humán- és társadalomtudományok területen Pallay Katalin;
– természettudományok területen Bán Henrietta;
– az élettudományok területen Molnár Attila.
* A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Ez a gyerek című darabja lett a IV. GRA Országos Színházi Versenyfesztivál legjobb nagyszínpadi előadása. Az eredményt a december 4-ei kijevi gálaműsoron hirdették ki.
* A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán docensi címet szerzett dr. Rácz Béla, az intézmény tudományos-oktatási rektorhelyettese, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója, dr. Fodor Gyula, a tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes, a Földtudományi és Turizmus Tanszék oktatója és dr. Berghauer Sándor, a főiskola Tudományos Tanácsának titkára, a Földtudományi és Turizmus Tanszék oktatója. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma Minősítő Bizottsága 2021. november 30-án odaítélte számukra a docensi címet.
* Idén is átadták Beregszászon a kistérségben dolgozó kiváló pedagógusoknak járó Drávai Gizella közoktatási díjat. A díjat ezúttal Bárdos István, a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum fizikatanára vehette át.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXV. (XXII.) évfolyam, 23. (325.) szám. 2021. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2021
EZ LESZ 2021 DECEMBERÉBEN
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXV. (XXII.) évfolyam, 22. (324.) szám. 2021. december 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2021
EZ VOLT 2021 NOVEMBERÉBEN
ELISMERÉSEK
* Az Európa-érem rangos magyar újságíró-kitüntetést idén Varga Bélának, a Magyar Távirati Iroda (MTI) volt ungvári tudósítójának, a Karpat.in.ua című kétnyelvű híroldal munkatársának ítélték oda, a kárpátaljai magyar közösség szolgálatában három évtizeden át folytatott újságírói munkájának elismeréseként. A díjat Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke és Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója adta át Budapesten.
* Idén ötödik alkalommal adták át a már hagyományos Linner-díjat, melyet az egészségügyben dolgozó, elismert szakembereknek ítélnek oda évről évre. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében megvalósult díjátadóra a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor. A kuratórium döntése alapján 2021-ben az orvosi díjat prof. dr. Szircsák Erzsébetnek, az ápolói díjat pedig Gogola Istvánnak ítélték oda.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXV. (XXII.) évfolyam, 21. (323.) szám. 2021. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2021
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXV. (XXII.) évfolyam, 20. (322.) szám. 2021. november 1.
Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2021
