Rólunk

Közművelődési részleg

Elsődleges feladatok:

  • a kárpátaljai művelődési portál létrehozása, gondozása, információs adatbank működtetése, szakmai információk gyűjtése, közérdekű felhasználásának elősegítése;
  • közművelődési szakemberek képzése és továbbképzése;
  • kulturális közösségfejlesztő rendezvények, településfejlesztő tevékenységek elősegítése;
  • kapcsolattartás, együttműködés az ukrajnai kisebbségek intézményeivel;
  • Kiadványok gondozása: Kárpátaljai Magyar Krónika, Évkönyv, Kárpátaljai Magyar Művelődési Központ-Füzetek, Együtt c. irodalmi, művészeti, kulturális negyedévi folyóirat, Kárpátaljai Magyar Művelődési Központ Honlapja.

Hosszabb távú feladatok:

  • a kárpátaljai magyarság kulturális katasztere címadatának összeállítása, frissítése;
  • a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapjának üzembe helyezésével napi frissítésben olvashatók legyenek művelődési és közéletünkkel kapcsolatos hírek, újdonságok, események stb.;
  • Népi kalendárium elektronikus változatát létrehozni, valamint itt tudhatunk meg többet nemzeti ünnepeinkről, emlék- és jeles napjainkról, továbbá nemzeti évfordulóinkról.
  • Az intézmény társszervezője lenne a magyar kultúra kárpátaljai központi ünnepségeknek.
  • Az Intézet működésének fontos feladata lesz, hogy mint hálózatban tevékenykedő módszertani, kulturális szolgáltató központ alkalmassá váljon mind több képzési feladat elvégzésére,
  • segédanyagok elkészíttetésére,
  • információfogadó és -terjesztő funkció betöltésére,
  • pályázati bázisként való működésre stb.
  • az intézet feladatkörébe tartozó területeken magyarországi és nemzetközi kapcsolatok ápolása. Az együttműködés lényege: közös, Magyarországon és az adott országokban is kompatibilis feldolgozási módszerek alkalmazása; a dokumentációs és az informatikai programok és fejlesztések kölcsönös elérhetősége, a keresőrendszerek egységesítése;
  • egy virtuális Közép-Európai Magyar Kisebbségi Adatbank létrehozása érdekében közös pályázás;
  • évente váltakozó helyszínnel konferenciák szervezése az elvégezett munka kiértékelése érdekében;
  • a megállapodás teljesen nyitott más feladatkörök és intézmények részére is.
    • Közművelődési rendezvények, tanácskozások, konferenciák, fórumok, író-olvasó találkozók szervezése;
    • Tehetségkutató program:
      1. Négy Égtáj irodalmi és képzőművészeti stúdió,

      2. Bóbita ifjúsági színjátszó csoport,

      3. Közösségépítő, ifjúsági programok ( az Ifjú Cserkészek Közösségének délutáni összejövetelei, filmvetítés, tanácskozás, a nyugdíjas egyesületek és ifjúsági tömörülések közös rendezvényei).

    • Lap- és hírlevélkiadás (Kárpáti Magyar Krónika, egyéb gyűjtemények összeállítása, szerkesztése, nyomdai előkészítése.
    • Fotóklub: fotókiállítások szervezése (Szajkó Tibor, Lőrincz István kiállítása és mások fotókiállításának szervezése)
    • Munkácsy Mihály-kiállítóterem (Kortárs képzőművészek és népművészek kiállítása: Harangozó Miklós, Fuchs Andrea, Lőrincz Katalin, Prófusz Marianna, Csernyiga Gyula, Soltész Péter és Soltész Gabriella, Imre Ádám kiállítása)
    • Filmklub (az 1956-os magyar forradalom, kortárs rövidfilmek, dokumentumfilmek, stb.)
    • A kárpátaljai magyar intézmények, szervezetek adatbázisának elkészítése, folyamatos frissítése:
      1. egyházi intézmények

      2. oktatási és kulturális intézmények

      3. civil szervezetek, alapítványok (ifjúsági, karitatív, stb.)

      4. könyvtárak

      5. múzeumok

      6. emlékházak

      7. színházak

      8. politikai szervezetek

      9. önkormányzatok

      10. független, magyarsággal foglalkozó szakmai szervezetek, intézmények,

      11. gazdasági szervezetek, vállalatok

      12. magyar külképviseletek,

      13. közéleti személyiségek adattára

      14. lap- és könyvkiadás

      15. műemlékek (épített örökség, emléktáblák, köztéri szobrok stb)

    • Felnőttképzés (a kulturális intézmények, klubok, hagyományőrző együttesek, stb. képviselőinek képzése):
      1. szakmai át- és továbbképzés

      2. nyelvi (ukrán, magyar, angol, német)

      3. számítástechnikai

      4. háziasszonyképzés,

      5. falusi turizmus,

      6. ifjú vállalkozók,

      7. gazdaképzés,

      8. „Hogyan pályázzunk?” tanfolyam.

    • Kulturális-szociológiai felmérések aktuális témakörökben.

Függelék:
A kárpátaljai magyar közművelődési élet vizsgálata

A KUTATÁSBA BEVONT INTÉZMÉNYEK

A kutatás céljaira összeállított eredeti címlistát első lépcsőben ellenőriztük és aktualizáltuk. Előre nem látható kutatásszervezési problémák is adódtak. Kárpátalján a lekérdezéssel elsőként megbízott Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének munkatársai sok helyen elutasításba ütköztek és ezért egy másik lekérdezői hálózatot is fel kellett kérni az adatok kiegészítésére.

Az ukrajnai magyar kulturális intézményrendszer négy fő kategóriában és összesen 16 alkategóriába soroltuk be a lekérdezett 185 intézményt szervezetet. Ezeknek 5,67 %-a működött Kárpátalján.

Az intézményi adatok települési megoszlása több tanulsággal is járt. Egyrészt azt tapasztaltuk, hogy a közel 100 kárpátaljai magyar többségű település egyharmada szerepelt a felmérésben. Ez a hiányos eredeti címlisták mellett azt is mutatja, hogy számos településen a magyar nyelvű egyházi közélet és az oktatás mellett érdemi, tartósan működő kulturális intézmény nem létezik. Ennek okai közt szerepel a korábbi állami intézmények (könyvtár, mozi, kultúrház) megszűnése vagy vegetációja.

AZ INTÉZMÉNYEK FŐBB JELLEMZŐI

Az intézmények jogi helyzetét vizsgáló kérdések elemzéséből kitűnik, hogy a kisebbségi magyar kulturális szervezetek 30 %-a más intézmény részeként működik, a szervezetek részben koncentrálódnak a rendelkezésre álló ingatlanokban, illetve, hogy a leggyakrabban többes funkciót betöltő intézményeken belül sok, részben önálló szervezeti egység ad keretet fontos kulturális tevékenységeknek.

Az intézményrendszer történetileg három rétegre bontható:

  1. az 1945 előtt is létezett szervezetek arányszáma Kárpátalján alig több mint 2 %.
  2. A pártállami időszakban alapított intézmények átlagos arányszáma 26 %.
  3. Az 1990-2007 között létrehozott magyar kulturális szervezetek együttes aránya 66,9 %. Az rendszer váltás óta eltelt 15 év alatt évente átlagosan 4,8 %-al gyarapodott az intézmények száma, az impozáns növekedés döntően az anyaországi támogatáspolitikának köszönhető.

Az intézmények, szervezetek döntő része magyar (sok helyütt jelen van a kétnyelvűség, vagy a többnyelvűség is: nemzetiségi események, műsorok, kiadványok.

A populáris kultúrához tartozó modern tánc- és zenei csoportok iránt megnyilvánul a nem magyar közönség érdeklődése is.

Az intézmények jogi létrehozói, működtetői főleg a civilszférában tevékenykedő magyar társadalmi szervezetek (57,3 %). A költségvetési szerveztek aránya 25 % körül van. A magukat gazdasági szervezetként minősítő szerveztek 5,4 %-os átlagos arányszámán belül a vállalkozások által dominált könyvkiadás és a média területén 30 %-ot meghaladó a gazdasági szerveztek jelenléte.

Az ingatlanhasználat és az eszközellátottság mutatóinak elemzése alapján jól látható a szegénység, a szegényesség. A vezető magyar civilszerveteknek csak a kisebbik hányada rendelkeznek magyarországi támogatásból vásárolt ingatlannal, a többség bérelt irodákban működik. A pénzigényes beruházások elmaradnak, az ingatlanok felújítása késik. A megpályázott pénzekből a civilszervezeteknek csak a minimális berendezések, eszközök, technikai infrastruktúra megvásárlására futja. A számítógépes ellátottság mutatói általában nem rosszak, a Kárpátalja vezető szerveztek viszonylagos jó felszereltsége jelzi, milyen stratégiai kitörési lehetőségeket hordoz magában a világháló.

AZ INTÉZMÉNYEK ANYAGI HÁTTERE

A kárpátaljai magyar kultúra és a közművelődés alapvetően döntő forrása a magyarországi alapítványi támogatás.

Az ukrán állam kivonult teljesen a kulturális feladatokat felvállaló civil szférából. Lassan beindul a helyi mecenatúra, vállalkozók támogatnak önkormányzati, települési kulturális rendezvényeket. Csupán közel 10 szervezetnek van rendszeres vagy esetenként fizetett alkalmazottja, akiknek közel ötven százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kárpátaljai közgyűjtemények, kulturális és művészeti tevékenységet folytató intézmények, művelődési házak, kulturális egyesületek több mint felében nem dolgozik szakirányú felsőfokú végzettségű alkalmazott, diplomás munkatárs.

MŰKÖDÉSI HÁTTÉR

A kárpátaljai kulturális szervezetekre is az önkéntes tagság és az önkéntes munka jellemző, hosszú távon versenyképtelenekké válnak a többségi intézményekkel szemben, nem tudják kielégíteni a magas és minőségi kulturális igényeket, mert nincsenek megfizetve.

A magyarországi pályázatokon sikeres szervezetek arányát tekintve a kárpátaljaiak a sor végén állnak. Annak ellenére, hogy évről évre maximálisan kimerítik a kárpátaljai kvóták szabta kereteket, így csupán a szerveztek kisebb fele részesülhet a magyarországi forrásokból.

Következtetés:

  1. A helyi magyar kulturális és közművelődési intézményrendszer súlyosan alulfinanszírozott, mert a kultúra egyre több területén teljesen megszűnt az állami mecenatúra.
  2. Kiútnak tűnhet a két szomszédos ország megegyezése a közös finanszírozási rendszerről, ahol a helyi kisebbségi normatívák és a magyarországi tervezési stratégiák tervezése és felhasználása egyeztetve történne.
  3. A kulturális és a közművelődési szektor kiszámítható mecenatúra, folyamatos támogatás nélkül nem működhet.
  4. A kulturális alapintézményeket kategorizálni kell, a zászlóshajónak számító intézményeket költségvetési támogatásban kell részesíteni a normativítás és a kiszámíthatóság jegyében.

AZ INTÉZMÉNYEK IDENTITÁST MEGŐRZŐ FUNKCIÓJÁRÓL

Az anyanyelvi kultúra a kisebbségi magyar közösségek fennmaradásának lételeme. Ennélfogva a kisebbségi magyar könyvtárak, színházak, kulturális egyesületek, a magyar nyelvű sajtó és elektronikus média kisebbségi körülmények között – a speciális tudásközvetítő funkciók mellett – óhatatlanul fontos identitáspolitikai szerepet is betölt. Ennek biztosítása, tudatos tervezése nélkül az anyanyelvű oktatásra fordított befektetések haszna igen gyorsan elértéktelenedhet, kiszoríthatja, mindennapi gyakorlattá válhat a többségi nyelvű kultúra fogyasztása a közösségek körében.

AZ INTÉZMÉNYRENDSZEREK SZINTJEI

Az ukrajnai magyar kultúra lokális, kistérségi, regionális és országos szinteken létezik. Az országos – kárpátaljai – szinten elsősorban az ernyőszerveztek működnek. Gyakorlatilag megalkotott váza van az ukrajnai, kárpátaljai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszernek. Sajnos a politikai törésvonalak mentén ki alakult a kettős tagolású intézményrendszer, az egyik a KMKSZ, a másik az UMDSZ holdudvarához tartozik. Köztük egyfajta versenyhelyzet alakult ki. Negatívuma, hogy a sportszerű versengést ostoba ellenségkép kreálás váltja fel, amelynek a levét a nagyközönség issza meg.

AZ INTÉZMÉNYEK HELYE AZ EGYETEMES MAGYAR KULTÚRÁBAN

Mindenki számára elfogadott tény, hogy az ukrajnai, kárpátaljai magyar kultúra is az egyetemes magyar művelődésnek elválaszthatatlan és szerves része. Egyre intézményesülnek a magyar-magyar kulturális érintkezések, határtalanító intézménynek számít:

  • a könyvtárak kooperációs együttműködése,
  • a Magyar Elektronikus Könyvtár határon túli tükör szervereinek működése,
  • szakmai találkozók,
  • közös könyvkiadás,
  • egymást könyvekkel kölcsönösen ellátó könyvesboltok,
  • az elektronikus könyvterjesztés,
  • Az elektronikus sajtó,
  • A magyar közszolgálati és kereskedelmi televíziók, rádiók, mindez interneten keresztül is
  • Kisebbségi magyar hírportálok
  • A magyar napi, heti, havi, negyedévi lapok kiadványok, folyóiratok internetes elérhetősége,
  • Szakmai honlapok, adatbázisok
  • A magyar-magyar színházak látványos együttműködése, kisvárdai seregszemléje

ÖSSZEGZÉS

Megfigyelhető, hogy a nagyobb magyar kisebbségek közül a kárpátaljai és a vajdasági gazdasági körülmények között a kultúrára fordítható kiadások még mindig igen csekélyek.

A rendszerváltás utáni 15 évnyi művelődéspolitikai tapasztalat azt mutatja, hogy a stratégiai célok kijelölése, az intézményfejlesztés tervezése nélkül nem lehet rendszerszerűen és hatékonyan működtetni az ukrajnai, kárpátaljai magyar kulturális és közművelődési intézményeket sem.

Fontossá válik a magyar civilszféra megerősítése. A kisebbségi közösségépítésnek új modelljét kell kidolgozni az „eutlan” magyarok (kárpátaljai, vajdasági) részére, amely az elzárkózás, szegregálódás, elvágyódás és migráció nélkül válhat képessé megélhető létformák, léthelyzetek megteremtésére és fenntartására.

A magyar kulturális rendezvényeket rendszeresen lebonyolító és magyarságintézmények érdekeit védő magyar civilszervezetek száma a felmérés óta is növekszik Kárpátalján, illetve Ukrajnában, ahol nagy szerepet játszanak a magyar nyelvű közművelődés életben tartásában. Megjegyzendő: az ukrajnai magyar civilszervezetek, intézmények is négyes tagoltságúak: KMKSZ közeli szervezetek, UMDSZ közeli szervezetek, független civilszervezetek, intézmények, valamint államilag fenntartott magyar intézmények. Évente országos és megyei szinten 150, helyi szinten félezer különböző szintű kulturális rendezvényt szerveznek. Kárpátaljára is jellemző, hogy az itteni magyar kultúra és közművelődés a magyarországihoz hasonlóan egyre inkább fesztivál- és rendezvényközpontú. Sajnos a civilszervezetek támogatottsága nem teszi lehetővé nagyobb számú rendezvény lebonyolítását. A kulturális és művészeti élet lehetőségeit korlátok közé szorítják a súlyos ukrán gazdasági nehézségek. A csőd szélén álló vállalkozók nem tudják szponzorálni a magyar kultúrát, a köröket, egyesületeket sem, illetve azok, csak könyöradományokhoz jutnak.