Települések

Badaló
Járás: Beregszászi járás

Badaló önálló önkormányzattal rendelkező, Tisza menti (itt határfolyó) magyarlakta település, 12 km-re fekszik Beregszásztól. A határ túloldalán terül el Tarpa község. Megközelíthető műúton körjáratos autóbusszal (Beregszász – Vári – Badaló – Macsola – Beregszász).

Lakossága: 1700 fő, ebből magyar 1400 fő (2001-es népszámlálási adatok szerint).

Testvértelepülés: Tiszakóród (HU)

Nevének magyarázata: Badaló szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással: a szerbhorvát „Budilo” személynévből alakulhatott. A település neve megtalálható Bodolou és Budulou formában is.

Története: Árpád-kori település. „1226-ban feltehetően e helység tűnik fel a szatmáriak ügyében bíráskodó Demenus ispán nevében. 1280-ban Hunthpasnan n. Hunth fia, Gergely e birtokot (Balog–Semjén nb.) Vbul fia Egyednek adta cserébe. Ettől kezdve Egyed fiai birtokolták, akik közül Iván e faluból is nevezte magát (1332)”. Egy ideig Budulou-nak is hívták a községet. Az egykori virágzó község fele, a templommal és a paplakkal együtt 1834-ben leégett. A templomot a következő évben újra felépítették.
A sztálinisták 1944 őszén több mint 200 magyar férfit hurcoltak el, ebből 89-en odahaltak.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermesztés, állattenyésztés határozta meg.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatala, több üzlete, kereskedelmi egysége, szolgáltató műhelye, családorvosi rendelője, Gróf Gvadányi József nevét viselő általános magyar tannyelvű iskolája, több mint 50 férőhelyes magyar óvoda, patikája, postája, péksége, művelődési háza (műkedvelő csoportja), könyvtára van.

Hitélet: anyakönyve 1759-ben kezdődik. A község református egyháza 1550-ben keletkezett, amely elfoglalta a XIII. századból származó négy fiatornyos római katolikus templomot. Mai temploma 1799–1804 között épült a régi helyére, 1985-ben felújították.

Látnivalók:

- Petőfi Sándor 1847. július 7-én indult Macsolán, Tiszacsomán és Badalón keresztül menyasszonyához, Szendrey Jűliához, Erdődre. A badalói református templom falán márványtábla hirdeti ma is, hogy ott járt Petőfi Sándor. A Kárpátaljai Magyar Faluszövetség 1938. augusztus 14-én leplezte le az emléktáblát. Az ünnepségen a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Szövetsége nevében Ilku Pál tanító, író is felszólalt;
- gróf Gvadányi József, a magyar felvilágosodás és a nemesi–nemzeti ellenállás sajátos alakja, az ismert lovas generális, 1763–1766 között több mint 3 évig tartózkodott a faluban. Itt írta 510 négysoros versszakból álló, a badalói kvártélyozást megéneklő költeményét, amely 1791-ben jelent meg. Első sora így hangzik: „Melly faluban estem, neve Badaló…”;
- A községben él Ferenczi Tihamér ismert kárpátaljai költő;
- A templom belső falán emléktábla van az első világháborúban elesett hívek névsorával; 1989 novemberében kopjafát állítottak a sztálinizmus áldozatainak; 1992 áprilisában az elhurcoltak és a II. világháborúban elesettek emlékművét avatták fel.

Badaló
Polgármester: Szalai Imre
Cím: 90253 Badaló (Bodoliv), Mártirok u. 224.,
Tel.: +380-/3141/-432-01, Fax: 432-01

Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.,
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.