Települések

(Tisza)Csoma
Járás: Beregszászi járás

10 km-re van Beregszásztól. 1996-tól önálló település, községi tanácsa helyben.  Megközelíthető autóbuszjárattal (a Beregszász – Muzsaly – Vári – Badaló – Csoma – Macsola – Beregszász körjáraton). Lakossága: 983 fő, ebből magyar 870. Testvértelepülés: Csaroda

Nevének eredete: Csoma helynév személynévből keletkezett: az egyik felvetés szerint nevét a Csoma vizétől kapta – a Csoma patakot, egy 1272-ben a Lónyaiak részére kiadott adománylevélben is említik.

Története: az írásos dokumentumokban első említés 1211-ben történik. Az örökös nélkül elhalt (Búcsúi) Mihály fiainak birtoka volt, amelyet Károly király 1327-ben Pál fia Deseu beregi ispánnak adott. A helység üres telkeire még a XX. század elején a Kajdy-család telepített ruszin jobbágyokat, akik a beregszászi görög katolikus anyaszentegyházhoz tartoztak.

A községnek 66 polgára vett részt az I. világháborúban, közülük 11-en elestek. A sztálinisták 1944 őszén 114 férfit hurcoltak el, 40-en odahaltak.

Gazdasági életét ebben a községben is a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozta meg. A Fricse-tanyán hagyományos méhészettel is foglalkoznak. Ukrajna függetlenné válásával (1991) fokozatosan megszűnt a már Kárpátaljai Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet névre átkeresztelt nagybaktai gazdasági hegemóniája, anyagi okok miatt az intézmény fokozatosan leépült, így abbamaradtak a központosító törekvések is.
Hitélet: görög katolikus egyháza a XVIII. században keletkezett. Templomukat a XIX. század végén építették. A XXI. század elején új templom épült. A faluban minden év október elsején a görög katolikusok búcsújáró ünnepet tartanak. A reformátusok ebben a községben szórványban élnek. Nemrég átadásra került a holland segítséggel épült gyülekezeti terem és parókia.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, óvoda, magyar tannyelvű iskola (vegyes oktatású: magyar és ukrán), művelődési ház, sportterem, könyvtár, családorvosi rendelő, a Horváth-család panziója, mini pékség, néhány üzlet, kávézó.

Emlékhelyei, nevezetességei:
Tiszacsoma határában a múlt század nyolcvanas éveiben honfoglalás kori temetőre bukkantak a régészek. Azóta mintegy 84 sírt tártak fel. A sírokból számtalan értékes lelet került elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság egy része nem vonult tovább, hanem letelepedett és itt lelt új hazára. Már Lehoczky Tivadar is tudott a honfoglalás kori temetőről: "Csoma és Gecse közt a mezőn találtatott 1874-ben egy hat hajlású vastag halvány aranysodronyból készült népvándorlás kori gyűrű."
1996-ban a falu szélén létesült Csomai Honfoglalási Emlékpark mára kiemelt és sűrűn látogatott emlékhelye. Központi emlékművét Csirpák Viktória Magyarországra elszármazott beregvidéki alkotó készítette. Ugyanitt Árpád fejedelem és Szent István fából készült szobra látható. Az ősz elején népes megemlékezés színhelye.

1989. novemberében a helyi temetőben kopjafát állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak. 2002 őszén az épülő görög katolikus templom falán emléktáblát lepleztek le a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékére.

Csoma

Polgármester: Kovács Szvetlana
Cím: 90250 Csoma (Tiszacsoma), Petőfi u. 44.,
Tel.: +380-/3141/-241-64, 58-205, Fax: -
E-mail: ukrcsoma@freemail.hu

Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.