Települések

(Mező)Gecse
Járás: Beregszászi járás

Mezőgecse magyar falu, de ukrán/ruszin nemzetiségűek is élnek a községben.  Beregszásztól 10 km-re fekszik, községi tanácsa helyben, közeli vasútállomása 5 km-re Borzsován van, Beregszászból induló autóbuszjárattal közelíthető meg. A település az Ungvár–Nagyszőlős–Rahó közúttól 5 km-re beljebb terül el. Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa csatorna, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.

Részletesen
 
(Nagy)Bakta
Járás: Beregszászi járás

Nagybakta - magyar, ukrán, ruszin település, amely három kilométerre terül el az Ungvár–Beregszász–Rahó közúttól, 8 km-re a járási központtól. A települést ketté szeli az itt még tiszta és eléggé bővizű Vérke-csatorna. A község közigazgatásilag 1996-ban vált önállóvá, addig Mezőgecséhez tartozott. Jelenleg külön polgármesteri hivatala van. Vasútállomása helyben. 

Részletesen
 
(Tisza)Csoma
Járás: Beregszászi járás

10 km-re van Beregszásztól. 1996-tól önálló település, községi tanácsa helyben.  Megközelíthető autóbuszjárattal (a Beregszász – Muzsaly – Vári – Badaló – Csoma – Macsola – Beregszász körjáraton). Lakossága: 983 fő, ebből magyar 870. Testvértelepülés: Csaroda

Részletesen
 
Badaló
Járás: Beregszászi járás

Badaló önálló önkormányzattal rendelkező, Tisza menti (itt határfolyó) magyarlakta település, 12 km-re fekszik Beregszásztól. A határ túloldalán terül el Tarpa község. Megközelíthető műúton körjáratos autóbusszal (Beregszász – Vári – Badaló – Macsola – Beregszász).

Részletesen
 
Bene
Járás: Beregszászi járás

Bene (ukránul Бене (Bene), korábban Беня (Benya / Benia), oroszul Добросиля (Dobrosilja): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Lakossága: túlnyomórészt magyar nemzetiségű.
Összlakossága 1910-ben 689, 2002-ben 1409, 2010-ben 1430 fő.
Fekvése: a Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre. Saját állomása van a Bátyú-Nagybocskó vasútvonalon.
Nevének eredete: neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata.

Részletesen
 
Beregdéda
Járás: Beregszászi járás

Beregdéda (ukránul Дийда (Déda / Deyda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban. Mezőhomok tartozik hozzá. Ma 1932 lakosából 1747 a magyar. Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik. 1353-ban Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók.

Részletesen
 
Beregszász
Járás: Beregszászi járás

Beregszász (or.: Берегове) megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye. Kárpátalja délnyugati részén fekszik, Ungvártól 72, Munkácstól 28, az ukrán-magyar határtól (Asztélynál) 6 kilométernyire. Magyarország felől gépkocsival a Nyíregyházából kivezető 41-es műúton közelíthető meg a Beregsurány - Asztély határátkelő állomáson át.

Részletesen
 
Beregszentmiklós
Járás: Munkácsi járás

Beregszentmiklós község a Latorca völgyében, Munkácstól északkeletre fekszik, amelynek központjában ott található a nevezetes várkastély, amely korábban a Huszt – Szentmiklós – Ungvár védelmi vonal fontos láncszemét képezte. A várkastélyt kelet felől a Latorca medre védte, míg a többi oldalról földtöltésekkel és árkokkal vették körül. Szentmiklós a gyepűrendszer egyik fontos elemét képezte, mint pusztabirtok a XII. században egy bizonyos Beth birtoka, s mint a gyepűkön innen valónak említik.

Részletesen
 
Bilke
Járás: Ilosvai járás

A közel nyolcezer lelkes település, Bilke (or. Белки) a Borzsa-folyóba torkolló Bilke patak mentén terül el. Nyolc kilométerre Ilosvától, a járási székhelytől. Az egyre inkább városiasodó településen halad keresztül az Ungvár-Munkács-Huszt országút. Az 1900-as évek elejétől, a vasút megépülésének kezdetétől egészen a század hetvenes évéig kisvonattal is meg lehetett közelíteni a községet, ugyanis a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasúti pálya itt halad el. 

Részletesen
 
Dolha
Járás: Ilosvai járás

Dolha (or. Долгое - Dovhe) ukrán-ruszin község Ilosvától 28, Nagyszőlőstől 43 kilométernyire a Borzsa folyó partján. Dolha alapítása a XIV. század közepére tehető, a korabeli okmányokban Hosszúmező néven 1383-ban szerepel először. 1409-től már Dolha néven említik. A település a környékbeli földekkel együtt ekkor Dolhay Ambrus tulajdonába került. 1418-ban 23 jobbágyudvar volt a községben, ekkor épült első fatemploma.

Részletesen
 
« 12Következő»