Demográfia

Demográfia
Írta: Dupka György   |   Kiadás éve: 2003

A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak: 1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0, 2001-ben 97,1 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál.

Kárpátalján a magyar nyelv őrzője továbbra is a falu, ugyanakkor előnyös gazdasági és emberi kapcsolatok alakultak ki a közösségek és a városok lakói közt. A nyelvhatáron belül e települések továbbra is megőrzik kizárólagos magyar jellegüket. A négy nagyobb városban — Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős — azonban asszimilációs folyamatoknak is tanúi lehetünk: növekszik a kivándorlás. Az utóbbi időben különösen az Ungvári járásban csökkent a magyarok száma.

Az eddig stagnáló, gazdasági fejlődésben megtorpanó, valamint a nemzetiségi arculatát elvesztő magyar falvak esetében jelentős fordulatot hozhat az új gazdaságpolitika, a magánvállalkozás, a termőföldek magántulajdonba való vétele, a háztáji gazdálkodás fellendítése, szociális és kulturális intézmények létesítése, az anyanyelvi intézmények, valamint a hagyományőrző törekvések támogatása.

A kárpátaljai magyarság számának csökkenése az 1989-es népszámlálás után kezdődött el. A magyarok aránya 1989 és 2001 között 12,5-ről 12,1 százalékra csökkent - vagyis 155 700 főről 152 ezerre.

A magyarság száma 1910–2001  között

 

Év

 

 

A magyar lakosság száma

Kárpátalján (Ukrajnában)

 

A magyarok aránya (%)

1910

173 915

29, 2

1930

115 805

16, 0

1959

146 000 (149 000)

15, 0

1969

163 000 (166 000)

15, 6

1979

158 446 (171 000)

14, 0

1989

155 711 (163 000)

12, 5

2001

151 500 (156 600)

12, 1

2001-ben Kárpátalján 151,5 ezer magyar élt, ami az ukrajnai magyarság (156,6 ezer fő) 96,8 %-át tette ki. A Kárpátokon túli magyarság nagyobb városokban él szórványként, és túlnyomórészt kárpátaljai gyökerű. Az utolsó két népszámlálás között a kárpátaljai magyarság lélekszáma 4,2 ezerrel (2,7 %-kal) csökkent, a megye összlakosságán belüli aránya pedig 12,5 %-ról 12,1 %-ra módosult.

A természetes szaporulat az elmúlt bő évtizedben a kárpátaljai magyarság körében huzamosan negatív előjelű volt. Ennek átlagos becsült értéke évi - 3 %, ez önmagában közel félezres évi fogyást, vagyis a két összeírás között kb. 5 ezer fős csökkenést kellett, hogy eredményezzen. Egyértelmű volt a kivándorlási többlet is a bevándorlással szemben. A múlt század 90-es éveitől kezdve közel 5 ezer kárpátaljai magyar települt át végleg az anyaországba. Más források az áttelepültek számát 25–30 ezerben adják, de ez túlzónak látszik, inkább az ideiglenesen, munkavállalási és tanulmányi céllal Magyarországon tartózkodók száma lehet ennyi.

Összességében tehát, még ha jelentős asszimilációs vesztességgel nem is számoltunk, a magyarság számának kb. 10 ezerrel való csökkenése volt prognosztizálható. Elmondható, hogy a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyar nemzetközösség korfája a legfiatalabb, magyarság számának szinten tartásához egyébként több tényező is hozzájárult: az ukránok-ruszinok, szlovákok, németek és főleg a cigányok közül többen újra magyarként lettek számba véve. A kedvezménytörvény megszületésével „érdemes” lett magyarnak lenni, ennek következtében a bizonytalan, vagy kettős (olykor hármas identitású: magyar, szlovák, ukrán-ruszin) etnikai identitású népesség nagyobb részben vallotta magát magyarnak. Megjegyzendő az is, hogy a Nagyszőlősi járásban és Munkács városban regisztrált 10 %-ot meghaladó magyarsággyarapodása részben az ottani magasabb természetes szaporulatnak, részben a korábban nyomás hatására magukat ukránnak vallók visszatérésének, részben a magyar anyanyelvű cigányság magyar nemzetiségűként való számbavételének köszönhető.

Kárpátalján az a különleges helyzet alakult ki, hogy az asszimiláció hatására nem csökkent, hanem hatezerrel nőtt a magyarság létszáma, miközben a természetes fogyás és a migráció egyenként ötezer fős csökkenést eredményezett.  Ez a folyamat a kivándorlás erősödésével tovább tart.

 A 2001-es ukrajnai népszámlálási adatokat elemezve, megtudhatjuk, hogy Kárpátalján az ukránok létszáma átlépte a bűvös egymilliós küszöböt, de nőtt a románok és németek száma is. Az erdélyi és felvidéki létszámcsökkenés ismeretében kisebb csodának nevezhető a kárpátaljai magyarság négyezres apadása.

A 2011-re vonatkozó becslések szerint a magyarság létszáma összesen 9000 fővel csökken a tíz évvel korábbi adatokhoz képest, ebből 5000 a természetes fogyás, 2000 a migráció és szintén 2000 az asszimiláció hatására bekövetkezett csökkenés.

Kárpátalján szintén kérdőjeleket vet fel a cigányság helyzete. 2001-ben 14 ezren vallották magukat romának, cigányszervezetek becslése szerint valós lélekszámuk ekkor 32 ezer volt, 2011-re pedig 40 ezren lesznek. Természetesen kérdés, hogy milyen nemzetiségűnek vallják majd magukat, és itt akár az egyszerűsített honosításnak is szerepe lehet, tekintetbe véve, hogy ezzel uniós állampolgárokká válhatnak.

 Az alábbiakban Dupka György összeállításában a statisztikai hivatalok anyagai alapján közreadjuk a 2001. december 5-ei népszámlálás általunk kibővített adatait.

 

1.sz. táblázat

Ukrajna nemzetiségi összetétele

Összes népesség: 48.457.000 fő (-2.995.000)

51.452.000 (1989)

41.869.000 (1959)

Etnikai összetétel

Mennyiség (ezer főben)

Százalékban

ukrán

37.541,700 (+122.700)

(1959:32.158.000;1989:37.419.000)

77,8

Orosz                

 

      8.384.100 (-2.971.900)  

      (1959:7.091.000;1989:11.356.000)

17,3

Belorusz (fehérorosz)

275,800  (-164.200)

(1959:291.000;1989:440.000)

0,6

moldován

258,600 (-66.400)

(1959:242.000;1989:325.000)

0,5

krími tatár

248,200 (+201.393)

(1959:000.000;1989: 46.807)

0,5

bolgár

204,600 (-29.400)

(1959:219.000;1989:234.000)

0,4

magyar

156,600 (-6.400)

(1959:149.000;1989:163.000)

0,3

román

151,000 (+ 16.000)

(1959:101.000;1989:135.000)

0,3

lengyel

144,100 (-74900)

(1959:363.000;1989:219.000)

0,3

zsidó

103,600 (-382400)

(1959:839.000;1989:486.000)

0,2

örmény

99,900 (+45.700)

(1959:00.000;1989:54.200)

0,2

görög

91,500 (-7.500)

(1959:104.000;1989:99.000)

0,2

tatár

73,300 (+++)

(1959:000.000;1989:000.000)

0,2

cigány

47,600 (-317)

(1959:000.000;1989:47.917)

0,1

azerbajdzsán

45,200 (+8.239)

(1959:00.000;1989:36.961)

0,1

grúz

34,200 (+10.660)

(1959:00.000;1989:23.540)

0,1

német

33,300 (-4549)

(1959:00.000;1989:37.849)

0,1

gagauz

31,900 (-67)

(1959:00.000;1989:31.967)

0,1

egyéb

177,100 (-398900)

(1959:312.000;1989:576.000)

0,4

 

2. sz. táblázat

 Kárpátalja nemzetiségi összetétele

Összes népesség: 1.254.600 (2001) (+8.982)

1.245.618 (1989)

1.155.759 (1979)

Etnikai összetétel

Mennyiség (ezer főben)

Százalékban

ukrán

1.010.100 ( +33.351)

(1979:898.606; 1989:976.749)

80,5

magyar

151.500 (-4211)

(1979:158.446;1989:155.711)

12,1

román

32.100 (+3.136)

(1979:27155; 89/28.964)

2,6

orosz

31.000 (-18.456)

(1979:41.713; 1989:49.456)

2,5

cigány

14.000 (+1869)

(1979:5.586; 1989:12.131)

1,1

szlovák

5.600 (-1729)

(1979:18.245; 1989:7.329)

0,5

Német

 

Zsidó

 

3.500 (+22)

(1979:3.746; 1989:3.478)

-----(-)

(1979:3.848; 1989:2.639)

0,3

 

------

 

3. sz. táblázat

 Ukrajna nemzetiségi összetétele

Összes népesség: 48.457.000

Etnikai összetétel

Mennyiség (ezer főben)

Százalékban

ukrán

37541,7

77,8

orosz

8384,1

17,3

belorusz (fehérorosz)

275,8

0,6

moldován

258,6

0,5

Krími tatár

248,2

0,5

bolgár

204,6

0,4

magyar

156,6

0,3

román

151,0

0,3

lengyel

144,1

0,3

zsidó

103,6

0,2

örmény

99,9

0,2

görög

91,5

0,2

tatár

73,3

0,2

cigány

47,6

0,1

azerbajdzsán

45,2

0,1

grúz

34,2

0,1

német

33,3

0,1

gagauz

31,9

0,1

egyéb

177,1

0,4

 

4. sz. táblázat

 Kárpátalja nemzetiségi összetétele

Összes népesség: 1.254.600

Etnikai összetétel

Mennyiség (ezer főben)

Százalékban

ukrán

1010,1

80,5

magyar

151,5

12,1

román

32,1

2,6

orosz

31

2,5

cigány

14

1,1

szlovák

5,6

0,5

német

3,5

0,3

 

5. sz. táblázat

A lakosság számának megoszlása a megyében az 1989. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva :

 

A lakosság számaránya, ezer főben

2001 év adatai

százalékban

1989 évhez viszonyítva

2001-ben

1989-ben

 

 

A megyében

1,258,300

1252,3

100,5

 

Ungvár

117,300 (+200)

117,100

100,2

Beregszász

27,200 (-3500)

30,700

88,6

Munkács

82.300

(-2,200)

84,500

97,4

Huszt

32,400

(-1,900)

34,300

94,5

Beregszászi j.

53,800

(-1200)

55,000

97,8

Nagybereznai

28,000

(-2,800)

30,800

90,9

Nagyszőlősi

117,900

(+4,900)

113,000

104,3

Volóci

25,300

27,600

91,7

Ilosvai

100,900

(+3,700)

97,200

103,8

Ökörmezői

50,100

(-400)

50,500

99,2

Munkácsi

101,600

(-3900)

105,500

96,3

Perecsenyi

31,600

(-1000)

32,600

97,5

Rahói

90,800

(+4 600)

86,200

105,3

Szolyvai

55,500

(-800)

56,300

98,6

Técsői

172,400

(+7 400)

165,000

104,5

Ungvári

74,400

(+800)

73,600

101,1

Huszti

96,600

(+4 200)

92,400

104,5







 

6. sz. táblázat

Kárpátalja lakosságának megoszlása településtípusonként:

Járás, illetve település

Ezer fő

 

Százalék

1989-es adatok

városi

falusi

városi

falusi

városi

falusi

A megyében

466,0

792,3

37,0

63,0

41,1

58,9

Ungvár

117,3

-

100,0

-

100,0

-

Beregszász

26,7

0,5

98,2

1,8

98,2

1,8

Munkács

82,3

-

100,0

-

100,0

-

Huszt

29,1

3,3

89,8

10,2

91,2

8,8

Beregszászi

3,0

50,8

5,6

94,4

5,3

94,7

Nagybereznai

6,8

21,2

24,3

75,7

23,1

76,9

Nagyszőlősi

37,3

80,6

31,6

68,4

32,6

67,4

Volóci

6,3

19,0

24,9

75,1

39,5

60,5

Ilosvai

9,5

91,4

9,4

90,6

26,2

73,8

Ökörmezői

9,7

40,4

19,4

80,6

33,3

66,7

Munkácsi

11,2

90,4

11,0

89,0

11,3

88,7

Perecsenyi

7,1

24,7

22,3

77,7

33,1

66,9

Rahói

36,1

54,7

39,8

60,2

42,5

54,8

Szolyvai

17,2

38,3

31,0

69,0

39,0

61,0

Técsői

45,8

126,6

26,6

73,4

28,7

71,3

Ungvári

12,4

62,0

16,7

83,3

17,8

82,2

Huszti

8,2

88,4

8,5

91,5

8,7

91,3

 

7. sz. táblázat

 Kárpátalja lakosságának nemek szerinti megoszlása településtípusonként:

Járás, illetve település

Ezer fő

 

Százalék

1989-es adatok

férfi

férfi

férfi

A megyében

605,5

652,8

48,1

51,9

48,2

51,8

Ungvár

55,0

62,3

46,9

53,1

47,2

52,8

Beregszász

12,8

14,4

47,1

52,9

46,7

53,3

Munkács

39,2

43,1

47,6

52,4

46,6

53,4

Huszt

15,3

17,1

47,2

52,8

48,1

51,9

Beregszász

25,5

28,3

47,4

52,6

47,6

52,4

Nagybereznai

13,4

14,6

47,9

52,1

48,4

51,6

Nagyszőlősi

56,9

61,0

48,3

51,7

48,4

51,6

Volóci

12,3

13,0

48,6

51,4

49,6

50,4

Ilosvai

48,7

52,2

48,3

51,7

48,4

51,6

Ökörmezői

24,7

25,4

49,3

50,7

48,5

51,5

Munkácsi

48,2

53,4

47,4

52,6

48,2

51,8

Perecsenyi

15,3

16,5

48,1

51,9

48,8

51,2

Rahói

43,9

46,9

48,3

51,7

47,8

52,2

Szolyvai

26,7

28,8

48,1

51,9

48,3

51,7

Técsői

84,9

87,5

49,2

50,8

49,4

50,6

Ungvári

35,6

38,8

47,8

52,2

48,6

51,4

Huszti

47,1

49,5

48,7

51,2

48,5

51,5

 

8. sz. táblázat

Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása:

Nemzetiség

Ezer fő

 

Százalék

1989-es évhez viszonyított

2001-es

adatok

százalékban

2001

 

1989

A megyében

1254,6

100,0

100,0

100,7

Ukrán

1010,1

80,5

78,4

103,4

Magyar

151,5

12,1

12,5

97,3

Román

32,1

2,6

2,4

109,0

Orosz

31,0

2,5

4,0

62,7

Cigány

14,0

1,1

1,0

115,4

Szlovák

5,6

0,5

0,6

77,7

Német

3,5

0,3

0,3

103,0

 

9. sz. táblázat

Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként és a járásokban:

Járás, illetve település,

nemzetiség

Ezer fő

 

Százalék

1989-es évhez

viszonyított 2001-es adatok százalékban

2001

 

1989

Ungvár

115,6

100,0

100,0

99,6

Ukrán

89,9

77,8

69,8

111,0

Magyar

8,0

6,9

7,9

86,9

Orosz

11,1

9,6

14,9

66,8

Cigány

1,7

1,5

1,7

85,6

Szlovák

2,5

2,2

3,3

66,2

Beregszász

26,6

100,0

100,0

89,3

Ukrán

10,3

38,9

36,2

95,8

Magyar

12,8

48,1

50,8

84,5

Orosz

1,5

5,4

7,5

65,1

Cigány

1,7

6,4

3,2

176,4

Munkács

81,6

100,0

100,0

98,0

Ukrán

63,0

77,1

70,2

107,7

Magyar

7,0

8,5

8,5

103,9

Orosz

7,3

9,0

14,9

58,9

Cigány

1,4

1,4

2,5

53,9

Német

1,6

1,9

1,0

195,3

Huszt

31,9

100,0

100,0

94,4

Ukrán

28,4

89,3

85,1

99,0

Magyar

1,7

5,4

5,2

98,1

Orosz

1,2

3,7

6,0

57,0

Cigány

0,1

0,4

0,4

96,1

Beregszászi

54,0

100,0

100,0

97,5

Ukrán

10,2

18,8

19,5

94,2

Magyar

41,2

76,1

75,6

98,4

Orosz

0,4

0,7

1,2

54,6

Cigány

2,2

4,1

3,2

126,8

Nagybereznai

28,2

100,0

100,0

92,5

Ukrán

27,2

96,3

95,8

93,1

Orosz

0,2

0,7

1,0

67,5

Cigány

0,5

1,6

1,9

77,7

Szlovák

0,3

1.0

0,7

122,2

Nagyszőlősi

118,0

100,0

100,0

104,8

Ukrán

84,3

71,4

71,5

104,6

Magyar

30,9

26,2

24,8

110,7

Orosz

1,4

1,2

2,1

60,0

Cigány

0,9

0,8

0,8

99,1

Volóci

25,5

100,0

100,0

94,1

Ukrán

25,2

98,8

97,8

94,8

Orosz

0,2

0,6

1,3

48,4

Ilosvai

100,9

100,0

100,0

103,9

Ukrán

99,3

98,6

98,1

104,4

Magyar

0,1

0,1

0,3

43,0

Orosz

0,6

0,6

1,0

69,4

Szlovák

0,3

0,3

0,3

100,8

Ökörmezői

49,9

100,0

100,0

99,2

Ukrán

49,5

99,1

98,6

99,7

Orosz

0,2

0,5

0,9

57,2

Munkácsi

101,4

100,0

100,0

96,8

Ukrán

85,2

84,0

83,3

97,5

Magyar

12,9

12,7

12,3

99,8

Orosz

0,7

0,7

1,0

67,3

Cigány

1,3

1,3

1,0

131,1

Szlovák

0,2

0,2

0,3

74,7

Német

0,9

0,8

1,7

48,5

Perecsenyi

32,0

100,0

100,0

97,6

Ukrán

30,9

96,3

95,5

98,5

Orosz

0,4

1,3

2,4

54,4

szlovák

0,3

1,0

0,9

108,9

Rahói

90,9

100,0

100,0

106,2

Ukrán

76,2

83,8

82,6

107,7

Magyar

2,9

3,2

4,1

83,4

Román

10,5

11,6

11,2

109,2

Orosz

0,8

0,8

1,4

65,0

Szolyvai

54,9

100,0

100.0

98,9

Ukrán

51,9

94,5

94,3

104,9

Magyar

0,4

0,7

0.8

88,5

Orosz

0,9

1,5

3,0

51,4

Szlovák

0,4

0,6

0,8

84,9

Técsői

171,9

100,0

100,0

104,2

Ukrán

143,0

83,2

81,9

105,7

Magyar

5,0

2,9

3,7

81,1

Román

21,3

12,4

11,7

110,4

Orosz

1,8

1,0

1,8

60,3

Német

0,3

0,2

0,3

67,6

Ungvári

74,4

100,0

100,0

101,5

Ukrán

43,5

58,4

56,3

105,5

Magyar

24,8

33,4

34,8

97,2

Orosz

1,5

2,0

3,1

64,7

Cigány

3,0

4,1

3,6

115,1

Szlovák

1,2

1,6

1,3

130,2

Huszti

96,9

100,0

100,0

104,6

Ukrán

92,1

95,0

94,6

110,8

Magyar

3,8

3,9

4,3

94,9

Orosz

0,8

0,9

1,2

77,2

 

10. sz. táblázat

Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként és a járásokban:

Járás, illetve település,

nemzetiség

Ezer fő

 

Százalék

1989-es évhez

viszonyított 2001-es adatok százalékban

2001

 

1989

Ungvár

115,600

100,0

100,0

99,6

Magyar

8,000

6,9

7,9

86,9

Beregszász

26,600

100,0

100,0

89,3

Magyar

12,800

48,1

50,8

84,5

Munkács

81,600

100,0

100,0

98,0

Magyar

7,000

8,5

8,5

103,9

Huszt

31,900

100,0

100,0

94,4

Magyar

1,700

5,4

5,2

98,1

Beregszászi

54,000

100,0

100,0

97,5

Magyar

41,200

76,1

75,6

98,4

Nagybereznai

28,200

100,0

100,0

92,5

Nagyszőlősi

118,000

100,0

100,0

104,8

Magyar

30,900

26,2

24,8

110,7

Volóci

25,500

100,0

100,0

94,1

Ilosvai

100,900

100,0

100,0

103,9

Magyar

0,100

0,1

0,3

43,0

Ökörmezői

49,900

100,0

100,0

99,2

Munkácsi

101,400

100,0

100,0

96,8

Magyar

12,900

12,7

12,3

99,8

Perecsenyi

32,000

100,0

100,0

97,6

Rahói

90,900

100,0

100,0

106,2

Magyar

2,900

3,2

4,1

83,4

Szolyvai

54,900

100,0

100.0

98,9

Magyar

0,400

0,7

0.8

88,5

Técsői

171,900

100,0

100,0

104,2

Magyar

5,000

2,9

3,7

81,1

Ungvári

74,400

100,0

100,0

101,5

Magyar

24,800

33,4

34,8

97,2

Huszti

96,900

100,0

100,0

104,6

Magyar

3,800

3,9

4,3

94,9

 

 

 

 

 

 

11. sz. táblázat

 Kárpátalja lakossága anyanyelv szerinti megoszlása:

 

Százalék

Anyanyelv szerint

ukrán

magyar

Más anyanyelv szerint

Ukrán

99,2

-

0,5

0,3

Magyar

97,1

2,6

0,3

0,0

Román

99,1

0,6

0,0

0,3

Orosz

91,6

8,1

-

0,3

Cigány

20,7

16,4

0,0

62,9

Szlovák

43,9

42,1

1,8

12,2

Német

50,0

38,9

5,6

5,5

 

Forrás: Dupka György. Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák (Sokszorosított előadás szövege). - 2003.január 24.  Ungvár. Kárpátaljai Nemzetiségiek Kulturális Központja. Nemzetközi konferencia a MÉKK és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága -  Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében: A fórum témája:  Ukrajna nemzetiségeinek és Kárpátalja magyarságának statisztikája a legutóbbi népszámlálás tükrében, etnikai arányváltozások és a magyar kultúra életterének beszükűlése a határon túli magyarok vonatkozásában Schengen előtt - Schengen után.