Írók/költők

Ámorth Angelika
Település: Beregszász

(pályakezdő író, blogger)
(Nagyszőlős, 1995. november 22.)
Tanulmányait 2001-ben kezdte a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában. 2012 májusában itt érettségizett és ugyanebben az évben felvételt nyert az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar magyar filológiai szakára. Jelenleg egyetemi hallgató. Írásai eddig az Együtt és a Kárpáti Magyar Krónika hasábjain jelentek meg. Társszerző: Szárnypróba. Pályakezdő fiatalok antológiája. Összeállította, az előszót írta: Csordás László. intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2013., 88. old.

Részletesen
 
Antonenkó Miklós
Település: Ungvár

adjunktus, műfordító (Ungvár, 1960. november 29.).
Iskolái: Ungvári 1. Számú Középiskola (1976). 1980-ban az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán szerzett diplomát. 1985-ben az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karának magyar tagozatán filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet kapott. 1996–1999 PhD-hallgató a budapesti ELTE-n. 2000-től az ungvári magyar tanszék asszisztense, majd adjunktusa, XX. századi magyar irodalmat és észt nyelvet tanít. Átültette ukrán és magyar nyelvre Arvo Valton, az észt irodalom klasszikusának számító írótól A napforduló éji látogatás című könyvét, amely prózai műveit, verseit és aforizmáit tartalmazza. Az ukrán változatnál Petróci Iván a társfordító. A magyarra lefordított gyűjtemény címe: Arrvo Valton: Felismerés.

Részletesen
 
Bagu Balázs
Település: Ungvár

tankönyvíró, helytörténész. (Bátyú, 1932. december 28. – Bátyú, 2011. július 9.)
1943-ban az elemi iskolát szülőfalujában végezte, 1944–1945 között a beregszászi gimnáziumban, majd 1945 után újra Bátyúban tanult a hétosztályos iskolában. 1952-ben elvégezte a Munkácsi Tanítóképzőt. 1953-ig Badalón tanított, az Ungvári Állami Egyetemen 1958-ban szerzett orosz tanári diplomát, majd 1979-ben magánúton elvégezte a magyar szakot. 1958–1960 között tanítóskodott Csonkapapiban, 1960–1964 között magyartanár az esti iskolában, 1964 óta pedig Bátyúban tanít magyar nyelv- és irodalmat, szakkört vezet és vetélkedőket szervez.

Részletesen
 
Bakos Kiss Károly költő
Település: Beregszász

(Beregújfalu, 1977. május 9.)
Földműves családban született. A középiskolai érettségi megszerzése után, különböző alkalmi munkákat vállalt. Már korán megmutatkozott tehetsége és kiemelkedő intellektusa. Gyerekfejjel Punykó Mária tanárnő szárnyai alatt népmeséket, verseket adott elő, vers- és prózamondó versenyeket nyert, előadóként szerepelt az Ungvári TV magyar nyelvű adásában is. Első versét 12 évesen írta, amit később követte a többi, de ezeket még nem szánta publikusnak. 17 évesen határozta el, hogy költő lesz. Verseit először a Füzesi Magda által szerkesztett Beregi Hírlap irodalmi rovata közölte le.

Részletesen
 
Balla D. Károly
Település: Ungvár

József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, virtualizátor, blogger, imaginátor (Ungvár, 1957. január 17.)
1974-ben, szülővárosában érettségizett. 1974–1987-ben esti, majd levelező tagozaton tanulmányokat folytatott az Ungvári Állami Egyetem fizikai és bölcsészeti karán megszakításokkal. Munkahelyek: laboráns az egyetem fizikai karának különböző technológiai laborjaiban (1975–1977), segédszerkesztő az ukrán tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében (1979–1984), ugyanott kiadói szerkesztő (1984–1988), félállású főmunkatárs a Kárpáti Igaz Szónál – az Új Hajtás irodalmi publikációit szerkeszti (1988–1989). 1989-től szabadfoglalkozású, munkaviszony nélkül működik.

Részletesen
 
Balla László
Település: Ungvár

(1956-ig Bakó László) költő, író, műfordító, újságíró (Pálóc (Pavlovce nad Uhom) /Szlovákia/, 1927. július. 23. – Ungvár, 2010. október 28. )
1938–1945 között Kassán, majd az Ungvári Drugeth Gimnáziumban és a Kisvárdai Gimnáziumban végezte tanulmányait. Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is. 1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be.

Részletesen
 
Balla Teréz
Település: Péterfalva

költő, pedagógus (Nagypalád, 1951. december 25.)
Földműves családban született. Általános iskolába szülőfalujában végezte, majd Tiszapéterfalván érettségizett. Az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. Friss diplomával a kezében Joskár-Olába utazott, ahol a Mari Tudományos Kutatóintézet nyelvészeti osztályának munkatársa lett. A finnugor-kutatásokat abbahagyta, visszatért szülőföldjére. 1978-tól a Nagyberegi Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára. 1968 óta publikál. Aktív tagja volt a Kovács Vilmos védnöksége alatt működő Forrás Ifjúsági Stúdiónak, szűkebb pátriájában részt vállalt a folklórgyűjtésben.

Részletesen
 
Balogh Balázs
Település: Beregszász

költő, újságíró (Beregsom, 1941. október 4. – Pécs, 2012. április 27.)
Parasztcsaládban született. A középiskolát 1958-ban Mezőkaszonyban végezte el. Volt úttörővezető (Gut község), rövid ideig komszomol-funkcionárius. Majd 1960–61-ben történelmet és földrajzot tanított Beregújfaluban. 1961–1964-ben katonai szolgálatát végezte. Leszerelés után 1964 és 1965 között történelemtanár a mezőkaszonyi középiskolában. 1965 júniusától a Kárpáti Igaz Szó munkatársa, később a mezőgazdasági rovat vezetője. 1967-ben történelemből tanári diplomát szerzett az ungvári egyetem levelező tagozatán. Első versét 1955-ben közölték a Tavaszi napsütés című gyermekverskötetben.

Részletesen
 
Balogh Edgár
Település: Kolozsvár

(családi nevén Kessler) publicista, szerkesztő (Temesvár, 1906. szept. 7. – Kolozsvár, 1996. jún. 19.)
Apai ágon nagyszebeni szász családból származik. 1926-ban fölvette anyja családnevét. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a prágai német egyetem filozófiai karának hallgatója. EtnogŹráfusnak készült. Újságírói pályáját a Prágai Magyar Hírlapnál kezdte. A Sarló-mozgalom elindítója és egyik szervezője volt. 1931-ben Fábry Zoltánnal az Út című prágai folyóirat szerkesztője. A 30-as évek elején a felvidéki Sarlósok kárpátaljai falujárásainak egyik aktív szervezője és résztvevője volt. Élénk kapcsolatban állt a munkácsi Sáfáry László költővel Bertók János főiskolai hallgatóval, és Lőrincz Gyula képzőművésszel, akik elkísérték kárpátaljai nyári vándorlásaira is.

Részletesen
 
Balogh Irén
Település: Beregszász

újságíró (Beregsom, 1944. december 7. )
Földműves családban Beregsomban született, Balogh Balázs költő huga. Az általános iskola elvégzése után a helyi mezőgazdaságban dolgozott hét éven keresztül, majd a péküzemben vállalt munkát. Könyvtárosként is dolgozott. Esti középiskolában érettségizett 1964-ben, majd 1965-1970 között az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom tagozatának diákja, itt szerzi meg a magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát. 1970-től 2003-ig a Beregi Hírlap /korábban: Vörös Zászló/ főmunkatársa. Évekig a beregszászi irodalmi kör vezetője volt. Az 1993-ban megalakult Beregszászi Járási Mozgáskorlátozottak Egyesületének alapítója, később elnöke.

Részletesen
 
« 123Következő Utolsó»